Ha Playstationöd van, idén legalább százezer forintot költesz majd játékra

Nem célunk beszállni az amúgy értelmetlen és buta fanboyháborúba arról, hogy az Xbox One vagy a PlayStation 4 a jobb konzol. A kérdés eldönthetetlen, még úgy is, hogy sebesség és korszerűség ügyében a Microsoft konkrétan lekörözte a Sonyt. Már az Xbox One S nevű modell is kisebb, halkabb, szimpatikusabb volt, mint a PlayStation 4 (a 4K-s Blu-Ray meghajtóról nem is beszélve), az Xbox One X-szel pedig letették az asztalra minden idők legjobb otthoni konzolját. Mégis úgy tűnik, hogy nagyjából kétszeres eladott példányszámmal (!) a Sony nyeri a konzolháborút ebben a generációban.

Nincs ebben semmi rejtély, a megoldást egyetlen szó:

Játékok.

A japán cég mindent feltett az exkluzív címekre, annyira, hogy 2017 konkrétan a PlayStation (és úgy általában a videojáték-történelem) egyik legjobb éve volt. Erősen indult és végig erős maradt, a Nioh, a Horizon: Zero Dawn és a csak félig exkluzív (tehát Windowsra is megjelent) NieR: Automata elvitte a hátán az évet, a teljes értékű játékként működő Uncharted: The Lost Legacy és a fantasztikus PSVR felhozatala pedig csak hab volt a mattfekete, két- vagy háromrétegű (rád nézek, PlayStation 4 Pro!) tortán. Hiába a szuper hardver, a Microsoft hasonlót nem tudott felmutatni, és ez idén is így lesz, már csak azért is, mert a Sony még több címmel készül, mint tavaly, és úgy tűnik, a színvonalból sem vesznek vissza. Folytatják ugyanis azt a napjainkban kifejezetten üdítő és áldásos missziót, amellyel teljes mellszélességgel kiállnak a történetmesélős egyszemélyes kalandok mellett. Nincs lootbox-alapú kizsákmányoló multiplayer, nincs games-as-service modell, nincs fizetős kozmetikai DLC, csak mélység, dráma, katarzis.

(És zombik, sok-sok zombi!)

Lássuk is, mivel játszol egész évben, ha Playstationöd van, illetve miért lesz 2018-ban Playstationöd, ha még nincs!

Shadow of the Colossus

Normális esetben nem szerepeltetnénk a listán egy szimpla remake-et – főleg nem az első helyen –, ám a Shadow of the Colossussal kivételt kell tennünk. Először is azért, mert mindjárt itt van: február 6-ától kapható. Másodszor azért, mert nem szimpla ráncfelvarrásról van szó: a remake-király Blupoint Games fejlesztőcsapata az alapoktól dolgozta át a grafikát, a bemutató videókon pedig konkrétan semmi sem látszik abból, hogy 14 éves játékról van szó, amelynek eredetije két generációval ezelőtt jelent meg. Ekkora különbséget még sosem láttunk eredeti és remake között.

Harmadszor pedig azért, mert a Shadow of the Colossus a világ egyik legfontosabb és legjobb játéka, szavak és úgy általában hagyományos sztoriklisék nélkül mesél el egy végtelenül egyszerű, mégis szívszaggató történetet szerelemről, veszteségről és arról, hogy ezek a furcsa fogalmak, mint a jó meg a rossz, mennyire relatívak. Nem egyszerűen szomorú, hanem egyenesen depresszív játék: óvatosan játsszatok vele, de azért játsszatok vele!

Ghost of Tsushima

Jó tudni, hogy 2018-ban nem csak folytatások, remake-ek, rebootok és spinoffok jelennek meg, hanem új címek is. Az egyik ilyen az InFamous okán híres Sucker Punch szamurájos játéka, a Ghost of Tsushima, amiről szinte semmit sem tudni, csak azt, hogy – meglepő, tudjuk! – nagyon-nagyon szép lesz. A történelmi hűség is figyelemre méltó: a mongol hordák által a 13. században ledarált címbéli japán sziget lesz a helyszín, a főhős pedig az utolsó életben maradt szamuráj. Reméljük, még idén megjelenik.

The Last of Us Part2

A jó zombifilm egyáltalán nem a zombikról szól, ők legfeljebb a keretet adják az emberi gyarlóság ábrázolásához. A legendás Naughty Dog fejlesztőcsapata tartott némi szünetet két Uncharted-játék között, hogy megmutassa: ugyanez igaz lehet a játékok között is. Meg is mutatták: a The Last of Us ugyan tele van zombikkal (bocsánat, gombafertőzéstől megőrült, halálos beteg emberekkel), a lényeg azonban az apokalipszisen van, illetve azon, ahogy a paranoid, rideg, ellenséges világban a két főhős, Joel és Ellie boldogulni próbál.

Az első rész ugyan előző generációs, ám szerencsére felújították PS4-re is. Ideje tehát, hogy végigjátszd újra vagy először, jön ugyanis a folytatás, amelyről egyelőre keveset tudni; az biztos, hogy Ellie felnőtt és bosszúszomjas. Az is biztos, hogy csodaszép lesz, meg az is, hogy a történetvezetés a legjobb filmdrámákat idézi majd.

Days Gone

Egy újabb friss cím, előzmények nélkül; egy újabb zombis túlélőszimulátor; egy újabb nyílt világú játék; egy újabb drámai történet a természet által visszafoglalt apokalipszis utáni világban. Ja, motoros bandákkal. Külön-külön láttunk már ilyet, így egyben azonban még aligha, főleg ilyen minőségben és mennyiségben. A mennyiséget ezúttal a zombikra értjük. A Days Gone-ban ugyanis rengeteg a zombi. Tényleg. Nagyon-nagyon sok. Az egy képernyőre jutó átlagos zombi-lélekszám még egy játékban sem volt ennyi.

A történetről és a szereplőkről keveset tudni – az fix, hogy hosszú, tartalmas egyszemélyes kalandban lesz részünk –, az idei megjelenés azonban nagyjából biztos.

God of War

Lehetne God of War 4 is, vagy God of War 5, ha a legutóbbi Ascensiont külön epizódként kezeljük, de ki törődik manapság a számozással?! Ez ráadásul, hogy egyszerűen csak God of Warnak hívják a legendás, még PS2-n indult sorozat új részét, azt üzeni: a fejlesztők újragondolták a játékmenetet, a hangulatot és a történetet, egyébként nagyon helyesen.

A fentiekből és a videóból is kiderül, hogy ez a GoW sokkal érzékenyebb és okosabb lesz, mint az előzőek, bár ezzel sokat nem mondunk: a méltán népes rajongótábor ellenére csúnyán öregedtek az előző részek, nem is annyira a grafikát, hanem a folyamatosan ordítozó, nem éppen szofisztikált gondolkodásáról híres, indokolatlanul erőszakos és nőgyűlölő főhőst, Kratost illetően. Ő most már sokkal nyugodtabb és jobb fej, jót tett neki a hideg északi levegő, illetve az, hogy gyereke van. Az pedig külön öröm, hogy végre a kamerát is mi irányíthatjuk majd.

Spider-Man

Az Insomniac fejlesztői sem gondolták túl a címadást: Spider-Man. Ennyi. Jogos: sok pókemberes játék készült már, de annyira kevés jó közülük (és a legutóbbi annyira régi), hogy ez a mostani nyugodtan lehet csak simán Spider-Man, nem? Már csak azért is, mert nagyon úgy tűnik, hogy ez most tényleg jó lesz.

A PS4 új Pókemberének sok köze nincs a filmekhez, eredeti történet ez, amelyben Peter Parker már nem kezdő gimis, hanem érettebb, felnőttebb, okosabb. New York viszont a régi, gyönyörű és szabadon bejárható, ahogy illik. A megjelenésről sokat nem tudunk, csak annyit, hogy még idén kipróbálhatjuk, hogy is van ez a hatalom-felelősség dolog.

Detroit: Become Human

Szerteágazó, drámai és nagy kérdéseket feszegető, társadalmi-filozófiai érdekeltségű kalandjáték, ahogy azt a Quantic Dreamstől megszokhattuk. Ha valaki esetleg nehezen emésztené meg a David Cage író-rendező (Heavy Rain, Beyond Two Souls) játékaiból áradó érzelmeket, ne csüggedjen, a Detroit akciódús krimi is lesz, nem csak sötét dráma; az öntudatára ébredő androidhadsereg és a velük szemétkedő emberek konfliktusa az év legérdekesebb játékát ígéri. Elvileg már tavasszal eldönthetjük, mit érdemel az emberiség, ha csak azért ad életet egy új fajnak, hogy aztán rabszolgasorban tartsa azt.