Televízió kisokos – mi mit jelent a televíziók világában
Kisokos – mi az a Tv-kalibráció?
Minden tévét, még a nagyon régieket is a felhasználó ízléséhez és használati szokásaihoz lehet hangolni. Igaz, a korábbi technológiák csak módjával engedték ezt. A mai okostelevíziókhoz képest kicsi és doboz alakú (vagy legalábbis vaskos, mély) katódcsöves (CRT) tévéken például a színek telítettségét és a fényerőt lehetett állítani. A mai modelleken szinte mindent: fehéregyensúly, fényerő, kontraszt (a sötét részek mélységét, azaz a feketeszintet általában külön is), telítettség a három alapszín (vörös, zöld, kék) szerint, és így tovább. A HDR-technológia megjelenésével és a különböző szabványokkal pedig a lehetőségek még bővebbek, azaz az előre beállított képi üzemmódokon (játék, sport, film, stb.) kívül tényleg olyanra formálhatjuk a tévénk képét, amilyenre csak szeretnénk.
A baj csak az, hogy nagyon nehéz meghatározni, vagy akár megtippelni, melyek a helyes – azaz az adott filmek, videojátékok készítői szerint ideális – beállítások. Itt jönnek a képbe a tévék kalibrálásával foglalkozó szakértők, akik házhoz jönnek, és különleges műszerek segítségével „belövik” a legpontosabb beállításokat, amelyekkel tényleg úgy adja vissza a képet a tévé, ahogy az adott tartalom alkotói elképzelték. Manapság pedig akár a boltban is kalibrálhatóak a tévék, ha foglalkozik ilyesmivel az adott üzlet, illetve sok modell gyárilag tartalmaz „filmkészítő”, azaz eleve pontos üzemmódot. Mindez persze nem azt jelenti, hogy minden tévé tökéletes képminőségre képes: a kalibrálással csak az adott modell tulajdonságai mentén érdemes számolni, azaz egy olcsóbb LCD-tévé így sem veszi fel a versenyt egy csúcs kategóriás tévével. További részleteket itt olvashatsz a szolgáltatásról.
Kisokos – mi az a QLED?
A Samsung technológiája. A QLED TV egy kvantum pont technológián alapuló TV, és ezáltal különböznek a hagyományos televízióktól. Ezen termékeinket itt találod.
Kisokos – mi is az a kvantum pont?
A kvantum pontok nanoméretű ultrafinom félvezető anyagok. Ezek a kristályok a részecskemérettől függően különböző színű fényt bocsátanak ki – minél nagyobb a méret, annál pirosabb a szín, és minél kisebb, annál kékebb színű. Képesek pontos/precíz színű fényt kibocsátani, mivel a részecskeméret kvantumszintű sebességgel módosul, pontos és hatékony fénykibocsátást eredményezve. A megvilágítás nagyobb hatékonysága óriási változásokat idéz elő az általános képminőségben.
Az eredmény: fényesebb, természetesebben szaturált kép, a konkurens technológiákhoz képest jobb betekintési szöggel. Ha világos térbe választunk tévét, a QLED-modellekkel nem hibázhatunk.
Kisokos – mi az a QNED?
Az LG a felsőkategóriás tévéit látja el ezzel a technológiával. Az már bevett módszer az okostévé-gyártók körében, hogy a komolyabb modelljeiknél hátulról világítja meg az LCD-réteget több LED-fényforrással, amelyek fényerejét a tévé a megjelenített tartalomnak hála zónánként szabályozza. Ez azt jelenti, hogy ha a kép úgy kívánja, bizonyos részeken ki is kapcsolható a háttérvilágítás, azaz elérhető a tökéletes fekete.
Mivel a zónák száma véges, ezért ez egy kompromisszumos megoldásnak számít az OLED-tévékhez képest, a sötét háttér előtt felbukkanó világos tárgyak körül ugyanis glóriaszerű derengést okoz, hiszen az egész zóna háttérvilágítása aktív, nem csak a tárgyat alkotó pixeleké. Az LG ezt emelte új szintre: a QNED valójában a mini-LED megoldásra vonatkozik, azaz több ezer fényforrással világítja meg a folyadékkristály-réteget, így sokkal több zónát kapunk, a fényerő-visszaadás pontosabb, a glória kevésbé feltűnő. A gyártó saját kvantumpontos NanoCell technológiájával kombinálja a mini-LED háttérvilágítást, azaz ezek a modellek jelenleg az LCD-tévék csúcsát jelentik.
Kisokos – mi az az OLED?
A fentiektől merőben eltérő megjelenítési technológia. Lényege, hogy a pixelek egy organikus komponenst is tartalmaznak, így képesek saját fény kibocsájtására, a panelnek nincs szüksége külön háttérvilágításra. Ennek hála az OLED-tévék sokkal vékonyabbak, mint társaik, és ami fontosabb: a pixelenkénti fényerő-vezérlésnek hála képesek a tökéletes fekete megjelenítésére, azaz a kijelző kontrasztaránya végtelen. További előnye még a nagyszerű betekintési szög: bárhová ülhetünk az OLED-tévé előtt, mindig ugyanazt a képet látjuk majd, nem fakul, nem módosulnak a színek, a fényerő. A színhelyességük általában eleve pontos és jól kalibrálható.
Az OLED-tévék hátránya egyrészt az áruk: bár akadnak egyre olcsóbb modellek is, még mindig mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcánkba a hagyományos LCD-tévékhez képest. Fontos még, hogy nem olyan fényerősek, mint például a QLED- vagy QNED-tévék, így inkább közepesen fényes vagy sötét szobákba ajánlják a gyártók. A panelek hajlamosak továbbá a „burn-in” effektre, azaz, ha sokáig jelenítenek meg statikus képet vagy képrészletet (például a tévéadások logóját), egy idő (hónapok, évek) múltán ólmosodottan ugyan, de kitörölhetetlenül „beleégnek” a kijelzőbe. Ezen termékeinket itt találod, az LG OLED B1 tesztünket pedig itt olvashatod.
Kisokos – mi az a NanoCell?
Az LG technológiája hasonló a Samsung QLED nevű megoldásához. Lényege, hogy a gyártás során egy nanorészecskékből álló réteget helyeznek a panelba az LCD-pixeleken és a háttérvilágításon túl, ezek kiszűrik a fény nem kívánt hullámhosszait. A betekintési szög jobb, azaz a tévét oldalról nézve is élvezetes képet kapunk, a színek pontosabbak, az ilyen panelek pedig általában fényesebbek. Mivel a NanoCell technológiával felszerelt tévék kicsit drágábbak, több okosfunkciót, tisztább hangzást és gyorsabb hardvert is kapunk a pénzünkért. Ezen tévéinket itt találhatod.
Kisokos – mi az a Smart TV?
Smart TV, azaz okostévé. Nagyjából minden manapság a piacon lévő televízió ide tartozik, kivéve a legkisebbeket és legolcsóbbakat. Az okostévék nem csak a panelt és a hozzá tartozó alapfelszereltséget – csatlakozók, kép- és hangbeállítási lehetőségek – tartalmazzák, internethez képesek csatlakozni és olyan hardvert, amely a médiatartalmak megjelenítéséért felel. Az okostévék tulajdonképpen kijelzővel kombinált számítógépek – akárcsak az okostelefonok –, saját operációs rendszerrel és applikációkkal. Ennek hála külső eszköz és jelforrás nélkül élvezhetjük az adott rendszer által támogatott streaming szolgáltatásokat, videó- és zeneappokat, de még a webet is böngészhetjük velük.
Kisokos – coll, inch átváltás
Kissé zavarosnak tűnő, pedig egyszerű téma. A gyártók – amerikai szokás szerint – nem centiméterben, hanem inchben, azaz collban adják meg a tévék átmérőjét, ezt egy dupla vonással jelzett számmal adják meg. Azaz, ha azt látjuk, hogy 55”, akkor az adott (szinte mindig 16:9-es képarányú) tévé vagy egyéb kijelző hasznos képterületének átmérője 55 inch/coll. (A kettő ugyanaz.) Mivel egy inch 2,54 centiméter (nem, még véletlenül sem kerek szám), ennyivel kell beszorozni a tévéképernyő átlóját, hogy megkapjuk centiméterben. Az 55”-os tévé például 139,7 centiméter
Kisokos – mi az a 4K/8k
A tévé kijelzőjének mérete és a megjelenített kép minősége mind fontos szempont, legalább annyira, mint a felbontás. Ma a tévék piacán alapvetően négy felbontással találkozhatunk: HD Ready, Full HD, 4k (azaz Ultra-HD vagy UHD) és 8k. Sok gyártó a kép függőleges pixelszámával adja meg a felbontást: 720p, 1080p, 2160p és 4320p. Ez utóbbi kettő a 4k és a 8k. Mivel a kisebb felbontású tévék évek óta kifelé tartanak a piacról, egy bizonyos méret felett pedig már el is tűntek, érdemes kiemelni a két legnagyobb felbontást. A jelenlegi sztenderd a 4k, azaz a 3840-szer 2160 pixeles kijelző. Ez megfelelő pixelsűrűséget jelent még a nagyobb képernyők esetén is, átlagos távolságból nézve. A 7680-szor 4320 pixeles 8k-s felbontás értelemszerűen 4-szer nagyobb a 4k-nál (vízszintesen és függőlegesen is dupla annyi pixelt jelent, azaz összesen négyszer annyit).
A 8k-s tévék éppen elterjedőben vannak, egyre több és egyre olcsóbb ilyen felbontással rendelkező modell kapható. Fontos azonban, hogy a nagy felbontás nem ér sokat, ha nem látjuk el a megfelelő jellel: egy 1080p-s felbontású film nem változik 4k-ssá azért, mert 2160p-s kijelzőn nézzük. Igaz, a nagyfelbontás azt is jelenti, hogy a kisebb felbontású jelet hatékonyan, a részleteket megtartva és ügyesen élesítve skálázza fel a tévék többsége (hála a gyors és sokszor mesterséges intelligenciát is használó processzoroknak), de csodát ne várjunk. Ne feledjük, 8k-s tartalom egyelőre sehol nem érhető el pár YouTube-videót kivéve, és a videojátékokat is lehetetlen gyors képfrissítéssel futtatni ilyen magas felbontáson, magas minőségben, aki tehát 8k-s tévét vesz, az inkább a jövőre gondol.
Kisokos – mi az a HDR?
High Dynamic Range, azaz magas dinamikatartományú kép. Lényege, hogy a képjel a hagyományoshoz (SDR) képest több információt tartalmaz. Azaz a színek, árnyalatok közti átmenetek finomabbak, pontosabbak, a csúcsfényes és mélyen árnyékos részek is tartalmaznak részleteket, ott is, ahol az SDR képe már fehér (beég) vagy fekete (bebukik). A színek élénkebbek, élettel telibbek, a kép mélyebb, életszerűbb, az összhatás pedig egy jó tévével és a megfelelő tartalommal ég és föld az SDR-hez képest. Ehhez megfelelően fényerős és kontrasztos panellel ellátott tévé szükséges, amely jó esetben a valódi 10 bites színmélységet is megjeleníti.
Az elmúlt években valóságos HDR-forradalomnak lehettünk tanúi, a gyártók egymásra licitálva ígérik a „valódi” nagy dinamikatartomány nyújtotta élményt, ám könnyű elveszni a számtalan formátum, szabvány és ezek különböző szintjei közt. A „HDR kompatibilis” jelző például sokszor azt jelenti, hogy fogadni és feldolgozni ugyan képes a tévé a HDR-jelet, de megjeleníteni már nem. A jól kalibrált tévék a megfelelő tartalmat (UHD Blu-Ray lemezek, saját gyártású Netflix-filmek, új generációs videojátékok) valóban sokkal látványosabban jelenítik meg HDR-ben, mint a csak sztenderd dinamikatartományra felkészített modellek.
Kisokos – mi az a Dolby Vison?
Viszonylag elterjedt és számos tévé által támogatott HDR-szabvány, jelenleg ez nyújtja a legjobb, az alkotói elképzelésekhez leginkább hű képminőséget. 12 bites színmélységet garantál, azaz az emberi szem számára megkülönböztethetetlenül sok árnyalatot képes megjeleníteni. További előnye, hogy a mozgóképhez tartozó metaadatokat – azaz azokat az információkat, amelyekkel a tévénk hozzáigazítja saját képét a HDR-jelhez, hogy minél pontosabban jelenítse meg azt – nem csak egyszer, hanem akár jelenetenként, vágásonként újra és újra továbbítja a tévénknek, amely így folyamatosan kalibrálja magát, hogy minden képből a lehető legtöbbet hozza ki.
Kisokos – mi az a HDR 10/HDR 10+?
Elterjedt, de a Dolby Visionnél kicsit egyszerűbb működésű és képminőséget garantáló HDR-szabvány. A 10-es a nevében a tízbites színmélységre utal, amely ugyan jóval elmarad a konkurens szabványétól, de ez különösebben nem befolyásolja a képminőséget és az élményt. A HDR10 statikus metaadatokkal küldi a képjelet a tévénknek, azaz a legnagyobb fényerejű jelenethez igazítja a film, sorozat vagy egyéb HDR-videó tónusait. Az összhatás így a Dolby Visionhoz képest kissé lapos, kevésbé életteli. A HDR10+ annyiban hasonlít a Dolby formátumához, hogy jelenetenként tartalmazza az újabb és újabb, a kép kontrasztját, fényerejét, tónusait vezérlő metaadatokat, így a mozgókép sokkal dinamikusabb. A HDR10 és HDR10+ nagy előnye, hogy jogdíjmentes a licensze, azaz bármely gyártó használhatja, adaptálhatja saját választékához.
Kisokos – mi az a Bravia XR?
A fejlett okostévékbe villámgyors processzor dukál, a Sony pedig magasra helyezte a lécet a Bravia XR (más néven Cognitive Processor XR) chippel. A gyártó ígérete szerint ez a kép és a hang feljavításáért felelős processzor nem egyenként elemzi a látható és hallható tartalom információit, hanem minden elemet egyszerre, egymással összefüggésben analizál és javít fel, nagyjából úgy, ahogy az emberi agy. Így a kép különböző részleteit különbözőképpen módosítja, hogy az összhatás mély, térbeli és meggyőző legyen, a színek pedig pontosak, természetesek.
Kisokos – mi az a LG Magic Remote?
Az LG tévéit már csak a távirányítói miatt is szereti a közönség, a Magic Remote pedig az egyik legjobban sikerült, leginkább intuitíven vezérelhető modell a piacon. Elsőre kissé zsúfoltnak tűnhet, de minden gomb kézreáll és valós funkciója van. Alul médiát vezérlő és programozható gombokat tartalmaz. A legnagyobb újítása azonban a középen lévő, az egerek középső gombjához hasonló görgő, amelyet megmozdítva (vagy a távirányítót határozottan a tévé irányába megmozgatva) aktiválható a kurzor, amelyet ezek után a távirányító mozgásával irányíthatunk, mintha egy lézercélzót tartanánk a kezünkben. A tévét így sokkal könnyebb irányítani, nagy segítség ez például a szöveg- és számbeviteli mezőknél: távirányítóval gépelni még nem volt ilyen könnyű.
Kisokos – mi az a Samsung Smart Remote?
Ahány eszköz, annyi távirányító… a Samsung ezzel a tarthatatlan helyzettel szeretett volna leszámolni, amikor bemutatta Smart Remote-nak keresztelt távirányítóját. Az elegáns, letisztult, könnyű kezelhetőségű szürke eszköz tökéletes társa a Samsung okostévéinek, de nem csak annak: automatikusan és könnyedén csatlakozik minden (távirányítóval is vezérelhető) eszközhöz, amelyet a tévéhez csatlakoztattak. Legyen szó Blu-ray- vagy egyéb médialejátszóról, hangprojektorról, erősítőről, set-top boxról, nem kell többé keresgélni a kanapé párnája mögé csúszott távirányítókat, a Smart Remote megbírkózik minddel. Ezen felül tartalmaz gyorsgombokat a népszerű appokhoz, mint a Netflix, és mikrofonnal is rendelkezik, amely lehetővé teszi a hangvezérlést.
Kisokos – mi az az ULED?
A Hisense nevű méltán népszerű, nagyon jó ár/érték arányú tévék gyártására szakosodott vállalat QLED-technológiájának elnevezése. Lényege ugyanaz, mint a Samsung tévéiben: kvantumpontos színszűrő réteg, amely sűríti a fényt és a színek vezérlésére is rásegít. Az eredmény: fényesebb, természetesebben szaturált kép, a konkurens technológiákhoz képest jobb betekintési szöggel. Az ULED elnevezéssel ellátott tévék egyszerűen azt jelzik, hogy a képminőség „ultra” kategóriás, azaz a fényerő, a színvisszaadás, a betekintési szög és az olyan funkciók, mint a HDR, mind a lehető legjobb, amit csak a gyártó kínál.
Kisokos – mi az az Android TV?
Az okostévék közös jellemzője, hogy képes internethez csatlakozni és a fejlett processzoraiknak és képfeldolgozási algoritmusaiknak hála jó minőségben játsszák le az online tartalmakat, legyen szó streaming platformokról, videókról, zenékről. Ehhez azonban operációs rendszer is dukál, amelyre a fentiekhez szükséges applikációk telepíthetők. Ezek közül az Android TV az egyik legnépszerűbb – a Sony és a Philips is ezt használja –, amely pontosan az, mint amit a neve sugall: az Android operációs rendszer tévékre optimalizált változata. Azaz a kezelőfelület, a menürendszer és a funkciók hasonlóak, mint az okostelefonoké, éppen ezért több app is telepíthető rá, mint a konkurencia esetében. A kezdeti gyermekbetegségeket a fejlesztők már leküzdötték, az Android TV gyors, megbízható és sokoldalú élményt kínál, ha bekapcsoljuk az ezzel felszerelt tévénket.
Milyen az ideális tévé nézési távolság?
