Canon EOS 7D Mark II – időszerű evolúció, vagy revolúció?

Bevezető, újdonságok, külsőségek

Bő öt évvel ezelőtt mutatta be a Canon az EOS 7D típusú tükörreflexes fényképezőgépét, ami nem csak megjelenésekor, hanem még évekkel később is kategóriájának legjobbja volt. Az évek múltával azonban a konkurencia hasonló termékei is erősen felzárkóztak, az EOS 7D pedig lassan, de biztosan kezdett veszíteni népszerűségéből. A rajongóknak majdnem öt évet kellett várniuk az utódmodellre, azEOS 7D Mark II-re, ami műszaki adatlapja szerint ismét piacvezető szerephez juttathatja a Canont. Vajon csak papíron fest ilyen jól a Canon új gépe, vagy valóban ismét kiérdemelte magának a kategória virtuális koronáját?

A Canon gyakorlatilag minden jót belepakolt a 7D Mark II-be: a 20 MP-es, APS-C méretű képérzékelő például Dual-Pixel technológiára épül, a sorozatfelvételi sebesség eléri a 10 kép/mp-et, az AF rendszer összesen 65 kereszttípusú fázisérzékelő mezővel rendelkezik, a fénymérésért egy új, 150 000 pixeles RGB + IR (infravörös fényre is érzékeny) szenzor felel, a gyors jelfeldolgozásról két darab DiG!C 6 CPU gondoskodik, a zárszerkezetet immár 200 000 ciklusra tesztelték, de strapabíróbb lett maga a váz is, ugyanis már több ponton szigetelt, így a gép időjárás-állósága magasabb szintre lépett az elődhöz képest. Adatainkat most már igazi vérprofi gépekhez méltóan két memóriakártyára mentheti a készülék (van 1 db Compact Flash és 1 db Secure Disk foglalat), van beépített GPS modul, megnövelték az akkumulátor kapacitását, és USB 3.0 aljzaton keresztül másolhatjuk képanyagainkat fényképezőgép-PC között.

canan7D2_1

A váz mérete csupán minimális mértékben változott a korábbi modellhez képest, fogását továbbra is a kellően mély és vastag markolat, valamint a hátoldalon a hüvelykujjnak kialakított vájat teszi kényelmessé. Noha az újonc erősen hasonlít az ősgépre, azért közelebbről megnézve bőven akadnak eltérések külsőleg: az előlapon például megjelent egy kényelmes méretű nyomógomb (szemből nézve a bajonettől balra lent), amihez egy listából kiválaszthatjuk, hogy milyen funkciót szeretnénk hozzárendelni. Alapértelmezettként ezzel a blende beugrasztását tudjuk aktiválni, amivel az aktuálisan kiválasztott rekeszérték hatását ellenőrizhetjük. Korábban ez egy kisebb nyomógomb volt, ami (hátulról nézve) bal oldalt, a bajonett kitüremkedésében foglalt helyet.

A nagyobb mértékű változások viszont egyértelműen a váz hátoldalán találhatóak, ahol a gyártó az EOS 5D Mark III kezelőfelületéhez igazította az EOS 7D Mark II-ét, hogy párhuzamos használat során ne kelljen a fotósnak átszoknia egy másik gombkiosztásra. Ennek az új kiosztásnak a tükrében a kijelző bal oldalán (fentről lefelé haladva) az INFO, a MENU, a képstílus, a RATE, a nagyítás, a lejátszás és a törlés látható, a hüvelykujjbegytől pedig eltűnt a képnagyítás. A miniatűr joystick köré egy billenőkapcsolót helyeztek a mérnökök, amellyel alapesetben az AF területének közvetlen választását indíthatjuk el. Azonban ehhez a kapcsolóhoz is többféle funkciót rendelhetünk, igaz, a lista itt nem olyan széleskörű, mint a fentebb említett előlapi.

canon7D2_4

A pentaprizmás optikai kereső maradt 100%-os képfedésű, nagyítása egyszeres – ennél a gépnél biztosan nem kell „csőlátástól” tartania senkinek komponálás közben. Fentebb említve lett a kettős kártyafoglalat. Nos, ezek a markolatban találhatóak: felénk közelebb az SD (SD/SDHC/SDXC, UHS-I kompatibilis), míg távolabb a CF (UDMA) kártyák foglalata látható. Ha kinyitjuk a memóriakártyákat fedő ajtót, a gép azonnal kikapcsol, de ha fotóztunk (mondjuk egy gyors sorozatot), akkor előbb kiírja az adatokat az adattároló(k)ra, és csak utána áramtalanítja magát a készülék (közben egy figyelmeztetés olvasható a hátsó kijelzőn).

Csatlakozók terén is van jelenteni való, hiszen az EOS 7D Mark II ugyanúgy rendelkezik vakuszinkron, vezetékes távkioldó, mikrofon, HDMI aljzattal, mint elődje, de itt már az avítt USB 2.0 helyére a sokkal gyorsabb adatmozgatást lehetővé tévő USB 3.0 foglalat került, a mikrofon bemenete mellé pedig megérkezett a fejhallgató kimenet is, amin keresztül videózás közben a felvett hang monitorozható.

canon7D2_3

A fényképezőgép tetőlemezén is vannak apróbb változások: a módválasztó tárcsa a divatnak megfelelve reteszszemölcsöt kapott, így csak készakarva tudjuk elforgatni a tárcsát, amiről lehagyták az ide nem igazán illő kreatív programautomatika módot (zöld négyszög jelölte), és a jelölések immár nem festettek, hanem dombornyomottak. A beépített vaku és a vakusaru által közrefogott púpban a GPS modul található – ez a régi változaton nem volt jelen.
Menürendszer

A rendszer alapvetően hat főoldalból áll, melyek saját, egymás mellé helyezett aloldalakból állnak. Ezek az aloldalak mind egyetlen egy képernyőnyi adatot tárnak elénk, tehát fel-le görgetni nem kell. Természetesen a 7D Mark II menüje elérhető magyar nyelven is, ami valószínűleg sokak számára jelent segítséget, noha maga a rendszer használata egyáltalán nem bonyolult.

A lenti animációban a Canon EOS 7D Mark II egyes információs képernyőit láthatjuk, melyekkel majd fotózás, illetve videózás közben futhatunk össze.

menudif

Működés

A Canon EOS 7D Mark II rengeteg olyan újítást tartalmaz, amivel kiemelkedik a „sima, APS-C szenzoros” tükörreflexes fényképezőgépek halmazából. Míg más neves gyártók szinte egyhelyben totyognak, s nem tudják eldönteni, akarnak-e még egyáltalán komolyan foglalkozni ezzel a „kisszenzoros” kategóriával, addig a Canon szépen letarolta a piacot ezzel a dSLR vázzal. Gyakorlatilag nincs méltó ellenfele a 7D Mark II-nek, amit elsősorban az „igényes amatőröknek” szán a gyártó, noha képességeit szem előtt tartva simán beleférne a profi kategóriába is.

Talán az egyik legszimpatikusabb fejlesztés, amit a Canon már az EOS 70D-ben is bemutatott, a fázisérzékelőkkel megszórt CMOS képérzékelő, ami élőképes módban (és ennek megfelelve videózás közben is) a tükör nélküli rendszerkompaktokéhoz hasonlóan gyors automatikus élességállítást tesz lehetővé.

Mivel az APS-C méretű szenzor egy jó adaggal kisebb, mint a teljes képmezős lapka, így a fókuszpontok jobban lefedik a képterületet, sokkal jobban, hatékonyabban lekövethető egy mozgó téma (sokan például ezért is szeretik jobban a profi kategóriás, APS-C lapkás fényképezőgépeket természetfotózásra, hiszen madárlesen könnyebb dolga van a fotósnak követni a gyorsan szálló szárnyasokat).

Mivel tükörreflexes fényképezőgéppel állunk szemben, ezért az AF rendszernek külön érzékelője van, ha tehát nem élőképes módban használjuk a fényképezőgépet, akkor ez a dedikált modul hajtja végre az élességállítást, így előfordulhat egyes objektívekkel, hogy a téma elé vagy mögé fókuszál a rendszer. Régebbi fényképezőgépeknél ilyenkor a szakszervizben kellett „összehangoltatni” a rendszert (a vázat és az érintett optikát kellett leadni rövidebb-hosszabb időre), ám manapság már ezt a hangolást saját magunk is elvégezhetjük, csupán egy tesztábrára és némi türelemre lesz szükségünk a procedúrához.

A Canon EOS 7D Mark II még az elődmodellhez képest is valamivel ellenállóbb konstrukció lett: eleve egy roppant merev, magnéziumötvözetből épített vázzal van dolgunk, ami meglehetősen jól bírja a gyűrődést, de az időjárás-állóság is fontos szerepet kapott, ezért a váz – némi túlzással – számtalan szigeteléssel lett ellátva, hogy a megfelelően védett objektívvel karöltve akár szakadó esőben, vagy porviharban se kelljen azonnal abbahagynunk a fényképezést.

A készülékben található GPS modul, ami lehetővé teszi a fotómasina órájának automatikus frissítését. Használatával az elkészült fényképek EXIF adataiba bekerülnek a helyadatok, és akár naplózhatjuk utazásunk/túránk útvonalát is. A GPS menüjében találunk egy digitális iránytűt, ami egy gyors kalibráció után elég pontosan mutatja az irányt (hagyományos iránytűvel összevetve legalábbis). Ha engedélyezzük a naplókészítést, akkor a fényképezőgép kikapcsolt állapotában is rögzülnek a koordinátáink; azonban érdemes kétszer is meggondolni, hogy használni akarjuk-e a GPS szolgáltatásait, mert az áramforrás hamarabb le fog merülni.

canon7D2_2

Az EOS 7D Mark II nyomógombjaihoz és tárcsáihoz saját igényeink szerint rendelhetünk funkciókat. A Felhasználói beállítások között megtalálható az a menüpont, ahol a fotómasina grafikusan is mutatja, hogy épp melyik gomb vagy tárcsa feladatkörét szeretnénk módosítani. Természetesen rendelkezésünkre áll HDR mód, amivel akár természetes hatású, nagy(obb) dinamikatartományú felvételeket készíthetünk.

A 7D Mark II menüjében megadhatjuk, hogy mi legyen a fényképezőgép érzékenységi tartománya, azaz mi legyen az ISO alsó és felső értéke manuális használat során (ISO 100-51 200 max.), illetve azt is, hogy automatikus érzékenységi használatkor mettől meddig állíthatja maga az elektronika ezeket az értékeket.

A RAW fájlokat is átalakíthatjuk JPEG állományokká. A konverzió során lehetségessé válik egyes paraméterek módosítása, így egyfajta beépített, alapszintű nyersfájl-feldolgozó szoftverrel is el vagyunk látva. Az EOS 7D Mark II-vel lehet time lapse felvételeket is készíteni, de a fájlokat nekünk kell összefűzni egy külső szerkesztőszoftverrel, a gép csak az állóképeket menti el. Az időköz lehet 1 mp-től 99 óra 59 perc 59 mp-ig bármi, a felvételek száma lehet maximum 99, illetve végtelen. Előző esetben a fényképezőgép maga automatikusan állítja le a felvételkészítést, utóbbi esetben manuális beavatkozással lehet pontot tenni a munka végére (pl. kikapcsolással).

Az érdekesebb funkciók közt mindenképp említést érdemel még a Többszörös expozíció, aminek a lényege, hogy egy „képkockára” több felvételt menthetünk. Az egyes fotórétegek egymásra helyezése lehet additív, átlagoló, világos, illetve sötét, az expozíciók számát 2-9 között tetszőleges értékre állíthatjuk, és azt is meghatározhatjuk, hogy az összes forrásfájl is mentésre kerüljön, vagy csak a végső, többszörösen exponált kép. Külön érdekesség, hogy a többszörös expozíció nem csak JPEG-ként, hanem RAW fájlként is mentésre kerül!

szigeteles

Képminőség

A Canon EOS 7D Mark II lelkét (azaz képalkotó rendszerének kétharmadát) egy 22,4 x 15 mm-es, 20 MP felbontású CMOS szenzor (aluláteresztő szűrővel is rendelkezik), és két darab DiG!C 6 jelfeldolgozó processzor alkotja. Ez azt jelenti, hogy kisfilmre vetítve körülbelül a Canon legújabb csúcsgépeinek, az EOS 5Ds és az EOS 5Ds R pixelsűrűségével állunk szemben. Persze, egy ideje már a többi gyártónak is van képpontokkal ennyire „sűrűn lakott”, APS-C formátumú fényképezőgépe, tehát rekordot nem döntött a japán vállalat, de érdemes észben tartani, hogy ez elé a lapka elé mindenképp ajánlott az újabb tervezésű optikákat csavarni, ha kimagaslóan jó képminőséget szeretnénk elérni (ilyen például a nem is drága EF 50 mm F1.8 STM, ami az 50 MP-es EOS 5Ds R vázon szinte új életre kelt és olyan apró részleteket is megmutatott a témából, amire senki sem számított volna).

Amint várható volt, a készülék sokkal jobban tűri az alulexponálást: míg a szinte bebukott képrészletek is szépen visszahúzhatóak, addig a túlexponált, azaz „kiégetett” fotók esetében legfeljebb a 2 FÉ-vel túllőtteket menthetjük meg.
A képminták, melyek a fényképezőgép saját automatikus fehéregyensúlyával készültek, az MLZphoto FLickr oldalán találhatóak, itt.

Videofelvétel, értékelés és adatlap

Az EOS 7D Mark II nem csak álló-, hanem mozgóképek készítésére is remekül fel van készítve. Igaz, a készülék nem képes a manapság oly divatos 4K felbontású videók felvételére (a legnagyobb felbontás 1920 x 1080 pixel), viszont 50/60 kép/mp képfrissítési frekvenciát is használhatunk. Van beépített sztereó mikrofon, aminek a felvételi szintjét tíz lépésben lehet állítani (felvétel közben is), de ha igényesebb munkát szeretnénk végezni, vagy épp nem külső hangfelvevőt használunk, akkor külső mikrofont is lehet csatlakoztatni a fényképezőgéphez. A hangfelvételt rögzítés közben monitorozhatjuk a csatlakoztatható fejhallgatóval.

Videofelvételt az összes működési módban indíthatunk (P, A, S, M), s ennek függvényében van paraméterezési lehetőségünk rögzítés közben.

canon7D2_5

Értékelés

A Canon EOS 7D Mark II talán az APS-C méretű szenzorral szerelt, „igényes amatőröknek” szánt tükörreflexes gépek utolsó mentsvára, bár a besorolás kissé sántít, hiszen számtalan olyan szolgáltatással látták el a tervezők ezt a készüléket, melyekkel a profi kategóriában is összefuthatunk. Fentebb már fel lett sorolva pár ezen tulajdonságok közül, de muszáj párat ismételten kiemelni: 10 kép/mp sorozatfelvételi sebesség, kettős memóriakártya foglalat, 65 mezős, részletesen paraméterezhető AF rendszer, rendkívül masszív felépítés (időjárásálló szigeteléssel ellátva), 20 MP-es, integrált fázisérzékelőkkel rendelkező CMOS szenzor (rendkívül gyors AF működés élőképes módban is), beépített GPS modul, 252 zónás, 150 000 pixeles fénymérő rendszer, de nem utolsósorban USB 3.0 kommunikációs aljzat kényezteti a tulajt. Igaz, a 7D Mark II a konkurenciához képest felbontásban némileg le van maradva (és bizonyos mérések szerint a képérzékelő dinamikatartománya sem olyan széles), de biztosak lehetünk abban, hogy a profi fotós, aki egy, a főgépénél kisebb, könnyebb vázat keres, minden bizonnyal szemet huny majd ezen „mankók” fölött, hiszen cserébe annyi pluszt kap, mint máshol nemigen.

A Canon EOS 7D Mark II és az EF 24-70 mm F2.8L II USM objektív a Canon Hungária Kft.-től érkezett tesztre.

Fotó, videó és szöveg: MLZphoto.hu

28800cookie-checkCanon EOS 7D Mark II – időszerű evolúció, vagy revolúció?