Épül a Hyperloop

Hangsebességgel közlekedő kapszula egy vákuumcsőben, amiben utasok száguldoznak? Igen, már jövőre.

Elon Musk, a Tesla feje alig pár éve hintette el, hogy szerinte lenne értelme egy olyan egész Amerikát behálózó csőcsatornának, amiben személy- és áruszállító kapszulák száguldoznak akár hangsebességgel. Naná! Persze, hogy lenne értelme. Mondjuk 2247-ben. Ezzel szemben úgy néz ki, hogy Kaliforniában már jövőre megépülhet az első 8 km-es (5 mérföldes) tesztpálya.

hyperloop1

A dolog érdekessége, hogy ez a “Concorde repülő, elektromágneses fegyver és léghoki öszvér” (ahogy Elon Musk fogalmazta meg röviden) tesztpályát nem Musk cége készíti, hanem a Hyperloop Tratnspot Technologies (HTT), amit Dirk Ahlborn vezet és igen érdekes módját válastották a fejlesztésnek. A világ minden tájáról csábítják magukhoz a fiatal és idős, tehetséges mérnököket és fejlesztőket, akik nem kapnak fizetést, “csak” részvényopciót a cégben, ami azért sokaknak már a Facebook esetében is nagyon bejött. A Hyperloop annyira izgalmas, látványos, futurisztikus és érdekes kihívás a készítőknek, hogy gyakorlatilag válogathatnak a jelöltekből, hogy kikkel szeretnének dolgoztatni. A HTT által épített Hyperloop nem lesz képes az ötletgazda Elon Musk hangsebességére, de a 320-480 km/h-ás tempó sem piskóta. A Hyperloop projekt a közösségi munkán és finanszírozáson túl nemrégiben kapott 100 millió dollárnyi befektetést, így többek közt ennek köszönhető a kaliforniai tesztpálya építése is. Ahiborn elmondása szerint nem fognak tudni minden környezeti és élethelyzetet reprodukálni ilyen kis méretben a tesztpályán, de arra minden bizonnyal elegendő lesz, hogy az ötlet alapjait igazolja (vagy cáfolja).

hyperloop2

A kaliforniai állam terve szerint 70 milliárd dollárból épülne egy Los Angelest és San Franciscót összekötő nagy sebességű “klasszikus” vasútpálya, ám Elon Musk szerint ezt a távot a Hyperloop segítségével 10 milliárd körüli összegből ki lehetne hozni. A Dirk Ahlborn vezette kutatás ugyan kicsit feljebb megy, de az ő általuk vázolt 16 milliárd dolláros beruházás is a töredéke a tervezett 70 milliárdnak, ám a Hyperloop esetében azért vannak nehezítő tényezők. Hogyan reagál a csőhálózat a kaliforniai időjárási viszontagságokra, vagy épp a földrengésekre? Mi történik, ha valaki “poénból” belelő a csőbe, amiben vákuum van? Ilyen és hasonló kérdésekre kell a közeljövőben válaszolnia a HTT csapatának, amihez az első és legnagyobb lépés a tesztpálya megléte, ami 2016-ban valósul meg, de kívülállóként legalább még két évet várnunk kell, ha meg szeretnénk tudni milyen a hangtalan száguldás, ugyanis a nagyközönség számára csak 2018-ban lesz látogatható az objektum.

27410cookie-checkÉpül a Hyperloop