A konzol nem érdekli és a hétvégét várja a magyar gamer

Rengeteget írunk videojátékokról, ezt tudja mindenki, aki egy pillantást is vetett már a magazin címlapjára. Hivatalosan azért, mert a MediaMarkt számára fontos téma ez, nem csak üzletileg, hanem egyszerűen azért, mert a szórakoztatóipar ezen botladozó, fiatal, de hatalmas ígéretekkel és lehetőségekkel teli ága megérdemli, hogy annyit foglalkozzunk vele, amennyit csak tudunk. (Nem hivatalosan meg azért, mert imádjuk őket és külön öröm, ha nem csak játszhatunk velük, de írhatunk is róluk.) Teljesen jogos a figyelem, ha azt nézzük, mekkorára nőtt a piac: a videojátékok évente dollármilliárdokat mozgatnak meg, mára többet, mint a filmek. A most leköszönő konzolgeneráció hatalmas siker volt, a PlayStation ugyan lekörözte az Xbox One-t, de a feljavított X változat megjelenésével a Microsoft csak megmentette (és igazolta) saját hírnevét. Globálisan legalábbis ez a helyzet. Arról viszont keveset tudunk, hogyan néz ki a magyar játékoskultúra. Erre akkor jöttünk rá, amikor megkaptuk a tévé- és monitornagyhatalom LG legújabb kutatását: ilyen alapos és informatív összegzéssel ugyanis rég találkoztunk. Az persze nem volt meglepetés, hogy a magyar helyzet, mint minden más téren, itt is (diplomatikusan szólva) jellegzetes a nemzetközi felmérésekhez képest. Nem diplomatikusan szólva: furcsa, meglepő, sajátságos. Lássuk is a részleteket: így játszunk mi, magyarok. Essünk túl a számokon: az LG ezer főt kérdezett meg, reprezentatív minta volt ez, azaz a 18 és 59 év közti magyar internetezőket modellezte. Azaz nem a teljes magyar társadalmat, hanem azokat, akik rendszeresen neteznek – ez az ország lakosságának csak egy szelete. (Sajnos.) Érdekes viszont, hogy külön megkérdezték a szenvedélyes játékosokat is, akik rendszeresen tolják és komolyan is veszik, őket a kutatás core gamereknek hívja. (Ők magukat pedig hardcore gamereknek, vagy simán gamereknek hívják.) Kiderült, hogy magyar internetezők majdnem háromnegyede rendszeresen játszik is. Majd’ harmaduk naponta, kicsit kevesebben hetente, 18% alkalmanként. A gamerek közül természetesen senki nem válaszolt úgy, hogy soha: 57 százalékuk naponta, 36 százalékuk hetente játszik. (Kissé félrevezető lehet, hogy a két lehetőség közt nincs semmi: a legtöbb dolgozó, családot menedzselő felnőtt ismerősünk pár naponta jut játékközelbe.) Érdekes, hogy a core gamerek hét százaléka saját bevallása szerint csak „alkalmanként” játszik, lehet, hogy ideje lenne felülvizsgálni a gamerigazolványukat… Az átlagos internetezők alkalmanként 84, az igazi gamerek 142 percet töltenek játékkal, ha egyszer leülnek. Akinek ez sok lenne, annak álljon itt egy-két adat a tanulmányból a tévézési szokásainkról. „A magyarok 84 százaléka (…) naponta néz televíziót hagyományos tévékészüléken vagy interneten , a teljes népesség pedig naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt.” Az átlagnetezők nagyjából ugyanannyit játszanak hétvégén, mint hétköznap, igaz, munkanapokon jobban preferálják az esti-éjszakai órákat (naná), míg szombaton és vasárnap inkább napközben tolják. A hardcore arcok valamivel jobban szeretik a hétvégeket. (Náluk ugye nem csak az a fontos, hogy ők mikor érnek rá, hanem hogy mikor tud csatlakozni az online Overwatch- és PUBG-csapat többi tagja.) „A válaszok alapján itthon a logikai és ügyességi játékok a legnépszerűbbek az átlagos internetezők körében. A fiatalabbak számára azonban az akció, sport/autó és kaland tematikájú kihívások a legvonzóbbak, a core gamerek körében pedig messze az akció (FPS, TPS, 2D) játékok a legkedveltebbek.” A logikai és ügyességi játékokat főleg mobilokon játsszák (persze, hiszen jellemzően nem ezekért vesz konzolt vagy épít pc-t az ember), nem véletlen, hogy ezek az átlagnetezők kedvenc műfajai. Nem csoda, hogy több mint a felük mobilon, tableten játszik. Érdekesség, hogy konzolon csak kilenc százalékuk játszik, míg pc-n 39 százalékuk. Ez szemben áll a tengerentúli trendekkel, ahol a technikai körítéssel különösebben nem foglalkozó, „casual” játékosok terepe a konzol, a hardcore gamereké pedig a pc. A Candy Crush és társai persze arrafelé is nagyon népszerűek. A core gamerek platformjai is jellegzetes képet mutatnak: mobilon és tableten csak egyötödük játszik (nyilván a „rendes” játékok mellett), konzolon éppen csak egy kicsit többen, míg pc-n 58 százalékuk. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy Magyarországon a konzolos kultúra nem nőtt túl nagyra, kevesen vevők ezekre az egyébként csodálatos eszközökre; a játékosok egyik felének elég a mobileszköz, a másik felének viszont komoly pc vagy laptop kell. Ehhez képest érdekes, hogy a többség megelégszik az „átlagos teljesítményű” eszközökkel, ez az átlagos netezőkre és a gamerekre is igaz (56 és 55 százalék). Bár a tanulmány nem tisztázza, mi az átlagos teljesítmény, valószínűleg annyit jelenthet, hogy elég a középkategória, nem kell a csúcsprocesszor, videokártya és a 3666 MHz-es RAM, az egy-két ezredmásodpercet késlekedő monitorokról és egyéb perifériákról nem is beszélve. A core gamereknek is csak kicsit több mint egyharmada keresi a kifejezetten gaming eszközöket. A tanulmány erre nem tér ki, de muszáj megemlítenünk, hogy a pc-k már csak azért is népszerűek, mert ezen a platformon hozzáférhető a játékok egy része, hogy is mondjuk, alternatív forrásból. Kalózkodni persze nem szép és szeretnénk lebeszélni róla mindenkit (vagy, ha mégis csináljátok, és tetszik a játék, legalább utólag vegyétek meg!), de azzal is tisztában vagyunk, hogy az új játékok 18-20 ezer forintos ára nem éppen barátságos a magyar pénztárcával. A hazai gaming kultúra így is pezseg, és bár kevésbé felnőtt műneme ez a szórakoztatóiparnak, mint Amerikában vagy Japánban (tudja ezt mindenki, aki akár egyszer is ellátogatott a PlayIT Show-ra), félnivalója nincsen a fejlesztőknek és a forgalmazóknak: hálás és lelkes közönség a magyar.