Két kör Fortnite között jöhet egy kis Mozart? Sennheiser GSP 670 teszt

Robosztus, tekintélyt parancsoló gaming headset a német gyártótól, amely mellesleg jobban szól, mint bármi más. GSP 670 teszt.

Csak nem…?! Ez volt az első gondolatom, ahogy kézbe fogtam az alant tárgyalt Sennheiser gaming headset tekintélyes méretű dobozát. Bevallom, nem csak nem tudtam, hogy a német gyártó gamerekre szabott termékekkel is büszkélkedhet, hanem eszembe sem jutott, hogy ilyesmi megtörténhet: valahogy annyira az igényes középkategóriás és high-end audiofil-ellátó volt a szememben (izé, fülemben) a vállalat, ez pedig sajnos ritkán fér meg a gaming formatervezéssel, funkciókkal és főleg: hangminőséggel.

Szó se róla, akadnak nagyszerűen megszólaló gaming headsetek a piacon, nemrég éppen a Razer egyik csodáját teszteltük, de amikor hangminőséget emlegetünk ebben a termékkategóriában, azt általában úgy értjük, hogy markánsan szól a fegyverropogás és kristálytiszta a voice chat, nem azt, hogy mindenféle zenei műfajjal megbírkózó kerek, kiegyensúlyozott hangzást kapunk. A Sennheiser GSP 670 márpedig éppen ezt ígéri, plusz stúdióminőségű mikrofont, ráadásul vezeték nélküli kivitelben. Ha betartják az ígéretet, akkor nincs mese, megszületett a mindenre alkalmas, „all-around” headset, amelyet akkor sem kell levenni, ha néhány kör Fortnite után klasszikus zenét hallgatna az ember.

Ami először szíven ütött, az a dizájn: ez bizony nem csak egy gaming headset, hanem úgy is néz ki, mint egy gaming headset, ami a Sennheisertől, nos, meglepő. Megszoktuk már, persze, hogy a gyártók (kevés kivételtől eltekintve) szeretik az „over the top” megjelenést, éles szögekkel, robosztus elemekkel, esetleg RGB-fényekkel. Ez utóbbi szerencsére kimaradt a GSP 670-ből, a páncélozott, batár, lehengerlő külcsín azért megvan. A Sennheiser headsetje egyébként még így is szép gaming mércével, vagyis a youtuberek egybehangzó véleménye szerint kifejezetten gyönyörű; nekem egy kicsit úgy tűnik, mint egy futurisztikus kellék egy kilencvenes évek elején készült sci-fiből. Persze lehet, hogy csak azért mondom ezt, mert annyira megszoktam a német gyártó letisztult, minimalista, néha kifejezetten retrós megoldásait: a Bluetooth-képes Momentum fejhallgatósorozat már-már bauhausosan elegáns, nagyjából a mai kütyüesztétika csúcsa.

A lehengerlő külső szerencsére funkciókat is takar. A párna tágas, kényelmes, nem túl kemény, de azért stabilan tartja a membránokat, órák után sem zavaró a jelenléte. A fejpánt feszessége ráadásul oldalanként egy nagyon okos kis csúszkával szabályozható, azaz a nagyobb fülűeknek sem kell aggódniuk, megoldhatják, hogy ne érjen hozzá semmi a fülkagylójukhoz. A vaskos mikrofon elforgatható, a funkciógombok és a hangerőszabályzó kézre áll és jól működik, az egész ráadásul nagyon jó anyagból van, nem kotyog, nem recseg – ebben a kategóriában ez persze természetes. Cserébe nem éppen könnyű darab: majdnem 400 gramm, azaz pár óra folyamatos játékot bizony már a fejtetőnkön és a halántékunkon érzünk majd.

Külön csodálatos, hogy két hangerőszabályozó is került rá: a kicsi a mikrofon hangerejét szabályozza, a nagy tárcsa pedig az alaphangerőt. Utóbbit ütközésig tekerve kikapcsolhatjuk a fejhallgatót, de ennek semmi értelme, az ugyanis okosan stand by üzemmódba vált, ha nem használjuk és azonnal felébred, ha jelet kap. Bluetooth-hívőknek talán furcsa lehet, hogy a fő hangerőszabályozó nem a rendszer hangerejét állítja, hanem a fejhallgatóét, amely független a Windows és a PlayStation 4 (ezzel a két platformmal kompatibilis ugyanis a GSP 670) saját hangerejétől. Meg lehet szokni, például úgy, hogy a rendszer hangját maxra tekerjük, és ezen túl csak a headsetet szabályozzuk.

A párnákra vissza kell térnünk: a memórihahabbal bélelt bőrszerű szövet a piac lehető legjobb hangszigetelését nyújtja. Nem aktív semlegesítésről van szó, hanem szó szerint szigetelésről: a párnák alá szinte semmi hang nem jut be a környezetből és onnan se ki. Ez a lehető legjobb megoldás ebben a kategóriában: a hangminőséget és az akku élettartamát rontó aktív megoldással szemben igazán elegáns és takarékos funkció, még ha szinte retrósnak is hat.

A jellemzők papíron több mint meggyőzőek: 10-23,000 herzes átvitel, Bluetooth- vagy wifi-alapú vezeték nélküli kapcsolat (utóbbi persze egy külön kis USB-egységgel) közel nulla látenciával, nagyon érzékeny és dinamikus mikrofon, 16-20 órás működés egy feltöltéssel. (A 16 órát a wifis kapcsolatra érti a gyártó, itt kicsit jobb a hangminőség és még kisebb a látencia, javasoljuk tehát ezt.) A hangzás nem egyszerűen surround, hanem rögtön 7.1-es. Mondanunk sem kell, a GSP 670 nem csak papíron meggyőző: ezt mind hozza élőben is. Azaz, ahogy arra számítani lehetett, a GSP 670 bitangjól szól.

Gaming vonások ide vagy oda, a gyártó hozza a tőle megszokott kiegyensúlyozott hangzást: a basszus telt, részletes, nem uralkodik, nem akarja kiszakítani a dobhártyádat, egyszerűen csak ott van a maga teljességében. Ez igaz a többi tartományra is: a magasak nem cincognak, tisztán szólnak egészen az emberi hallás határáig, a középrégió is szépen elkülönül. A Battlefield V kaotikus csatáitól Philip Glass zongoraszerzeményeiig semmi, de semmi nem fog ki rajta. Mindennek egyetlen ára van, már ha ezt árnak lehet nevezni: a GSP nem olyan hangos, mint a konkurencia legtöbb terméke. Nem baj: annyira jó a hangszigetelés, hogy brutális hangerőre nincs is szükség. A dedikált fizikai gombbal rendelkező 7.1-es surround hang természetesen meggyőző: részletes, tényleg térbeli a hatás, nincs átverésszaga, nem lóg ki a lóláb. Azt ugye nem kell ecsetelnünk, hogy kompetitív játékokban mekkora jelentősége van, hogy pontosan halljuk, honnan lő az ellen. Tesztelésre és a haverjaink (plusz ugye saját magunk) elkápráztatására ajánljuk az újabb Battlefield-címeket!

A Sennheiser szoftverével nagyon részletesen beállítható minden, amit a legfinnyásabb felhasználók kívánnak: poresetek, ekvalizer, mikrofonhangzás (például meleg, tiszta) és így tovább. Mi tökéletesen elégedettek voltunk az alapbeállításokkal. Sőt, tovább megyek: gyárilag annyira szép a hangzása, hogy szinte bűn ezek után csúszkákat huzigálni. Jobb úgysem lesz, nem is lehet. Az egyetlen apró csalódás a mikfrofonhang minősége, amely szimplán „teljesen jó”; ez amúgy nem lenne panasz tárgya, de ebben az árkategóriában és úgy, hogy a Sennheiser stúdióhangzást ígért, egy kicsit mégis lehangoló. Pedig nagy reményekkel álltunk neki, látva a 10 és 7300 herz közötti tartományt, de ebből sajnos sok nem köszön vissza, főleg a mély hangok hiányoznak. Ez azonban nem állt a játék útjába – csak arról van szó, hogy a mikrofon hangja nem ér fel a headset minőségéhez. Arról nem is beszélve, hogy a hangjavító funkciókat (meleg, tiszta, kikapcsolva) váltogatva semmilyen különbséget nem érzékeltünk. Különös.

A GSP 670-ben az a csodálatos, hogy még a fentiekkel együtt is messze a legszebben szóló (és sokak szerint a legszebb megjelenésű) vezeték nélküli gaming headset. Nem való mindenkinek, ez igaz, már csak az ára miatt sem, de akinek igazán fontos, hogy minden játék, film és zene úgy szólaljon meg, ahogy azt a készítőik megálmodták, tartozik magának annyival, hogy beszerzi a Sennheiser csúcsfülesét.

A GSP 670 headsetet itt tudod megvásárolni.