Az organikus és egyenként vezérelhető diódákkal dolgozó OLED tévék rég nem számítanak újdonságnak a tévék piacán, ugyanakkor 2020 volt az első olyan év, mikor 48 hüvelykes modellek is megjelentek a gyártók kínálatában. A sort az LG kezdte, aztán a dél-koreaiakhoz csatlakozott a Sony is – most az ő megoldásukat, a Bravia KD-48A9 kódnevű típust vettük tüzetesen szemügyre.

Akadnak jó páran, akik szerint az igazi tévé 55 hüvelyknél kezdődik, azonban a realitás az, hogy sok olyan háztartás akad, ahol egész egyszerűen sem a falon, sem a tévészekrényben nincs hely egy minimum 139 centis képátlóval rendelkező készüléknek. Márpedig OLED kijelzővel szerelt tévét sokáig csak ilyen vagy ennél nagyobb méretben lehetett kapni, legalábbis 2020-ig, amikor is az LG előállt az első 48 hüvelykes modelljével. A buliból persze a Sony sem akart kimaradni, tavaly ők is piacra dobták az első ilyen méretű OLED tévéjüket, mi pedig megnéztük, hogy pontosan mit kap, aki szemet vet egy ilyen kijelzőre.

Sony Master Series Bravia KD-48A9 okostévé

A készülék egy 117,5 cm széles, 72,5 magas és 19 cm mély dobozban kapott helyet, és már ebből is érzékelhető, hogy az átlagnál azért kisebb OLED képernyővel van dolgunk. A csomagolást kibontva a tévé akár egyedül is kiemelhető a hungarocell elemek közül (más esetben legalább két résztvevő javasolt), és a mozgatásához sem feltétlenül kell segítség. A kijelző 106,8 cm széles, 62,4 cm magas, és bár a képernyő vastagsága mindössze 3 milliméter, a működéshez szükséges technikát rejtő hátlapi doboz miatt a tévé mélysége így is eléri az 5,5 centimétert.

A dizájn abszolút letisztult, a kijelzőt egy nagyon vékony fém keret fogja közre, csak alul találunk egy üveggel borított, a képernyőtől elkülönülő részt, ami a diszkréten elhelyezett Sony logónak, illetve a távirányító használatához nélkülözhetetlen infrának és az állapotjelző LED-nek ad helyet. A hátlapon lévő VESA szabványú foglalatoknak hála a tévé falra is szerelhető, aki viszont talpra állítva szeretné használni a kijelzőt, annak fel kell készülnie arra, hogy a tévé teljesen rásimul az ovális alapzatra, nincs köztük semmi hely, ami például lehetetlenné teszi, hogy hangprojektort helyezzünk a tévé elé.

Ami a csatlakozókat illeti, kapunk 3 USB portot, 4 HDMI-t, megvannak a földfelszíni/kábeles, valamint műholdas csatlakozáshoz szükséges dugók, adott az Ethernet, továbbá az optikai és a fejhallgató kimenet. Érdemes tudni, hogy a csatlakozók nagy része a hátlapon található, lefelé néznek, ami falra szerelve áldás, a talpon tárolva viszont átok. A készülék bal oldalán csak egy HDMI-t, két USB-t és a fejhallgató kimenetet találjuk. A HDMI portok közül az egyik (hátsó) támogatja az ARC/eARC funkciókat, de hiába beszélünk 2020-as tévéről, nem kapunk HDMI 2.1-et, csak 2.0b-t.

Ez főleg azoknak lesz fontos, akik videójátékhoz keresnek kijelzőt. Mivel a Sony A9 még nincs felszerelve a legújabb szabványú HDMI csatlakozóval, így le kell mondani a 4K/120 fps sebességű jel fogadásának lehetőségéről, és az olyan extra funkciókról is, mint a változó képfrissítési ráta (VRR – Variable Refresh Rate), vagy az automatikus alacsony késleltetési mód (ALLM – Auto Low Latency Mode).

Szerencsére a bemeneti késleltetés nem rossz (20 milliszekundum alatt van), és egy Xbox One vagy egy PlayStation 4 mellé a fenti képességek elegendőek is, viszont, ha valaki PS5-ben vagy Xbox Series X-ben gondolkodik, esetleg PC-t kötne a tévére, annak nem ez a modell lesz az ideális választás, mert ez a tévé nem képes maradéktalanul kiszolgálni a modernebb hardvereket.

Pazar képminőség

Mindezért szerencsére kárpótol a képminőség, arra ugyanis egyáltalán nem lehet panasz. A panel az LG Display munkája, a megjelenítésért pedig a Sony saját fejlesztésű X1 Ultimate processzora felel, és a végeredmény tényleg lenyűgöző. OLED kijelző lévén adottak a tökéletes (0 nit fényerejű) feketék, a végtelen kontraszt, a színek csodálatosak, a betekintési szögre nem lehet panasz, fátyolosságnak nyoma sincs, a mozgásmegjelenítés pazar, és ha megfelelő minőségű tartalommal etetjük a tévét, akkor le fog esni az állunk a látványtól. A képernyő maximális fényereje nagyjából 950 nit, így simán megbirkózik a HDR tartalmakkal, amikből ez a modell a Dolby Vision, HLG és HDR10 szabványokat támogatja.

A képfeldolgozó chip képes a felskálázásra is, így a Full HD minőségű tartalmak is jól festenek a képernyőn, még a 720p-re sem lehet panasz, viszont az ennél alacsonyabb felbontású, illetve a hagyományos tévés jelekkel ez a készülék sem feltétlenül képes csodát tenni. Nyilván a kép ilyen esetekben sem lesz élvezhetetlen, de ezt a kijelzőt alapvetően arra találták ki, hogy 4K-s, HDR-rel megtámogatott filmeket/sorozatokat/videókat nézzünk rajta, és az ilyen minőségű tartalmak tényleg hibátlanul és gyönyörűen jelennek meg a szemünk előtt.

Hangrendszerként ebben a tévében is a Sony-féle Acoustic Surface dolgozik, tehát nem hagyományos hangszórókat kapunk, a készülék a panel rezegtetésével állítja elő a hangokat. Technikai szempontból ez mindenképpen lenyűgöző megoldás, a hangélmény viszont nem sokkal jobb, mint bármelyik felső-középkategóriás okostévé esetében. Ha valaki valódi sztereó élményt szeretne, vagy akár annál is többet, annak muszáj lesz hangprojektorban vagy komolyabb hangrendszerben gondolkodnia.

Okoska

Operációs rendszerből az Android TV kilences verzióját kapjuk, aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az mindenképpen jelentős eredmény, hogy ezen változat már nem olyan lomha és idegesítő, mint amilyen a nyolcas volt, de megjelenés és felépítés terén még mindig nem ér az LG vagy a Samsung saját fejlesztésű megoldásainak nyomába. Szerencsére a rendszer azért átlátható, némileg testre is szabható, illetve a különböző beállítások is gyorsan/egyszerűen elérhetők.

Az egyik legnagyobb pozitívum a beépített Chromecast, illetve az Android okán a tévé könnyedén társítható a Google Home-ba is, ha valaki mondjuk szeretné hangparancsokkal ki- és bekapcsolni a készülékét. Előny továbbá a konkurenciához képest hatalmas alkalmazáskínálat, tehát nem kell aggódni amiatt, hogy van-e HBO GO applikáció. Jó hír továbbá, hogy elméletileg 2021-ben erre a készülékre is megérkezik a jelentős ráncfelvarráson átesett Android TV 10 rendszer.

Távirányítóból egy klasszikus darabot kapunk: hosszúkás, fém felülettel, 4,5 centis szélességgel és 23 centis magassággal. Megtalálunk rajta mindent, amire szükségünk lehet, de érdemes tudni, hogy a tévé okostelefonos alkalmazással is kezelhető, illetve USB-n keresztül köthetünk rá egeret, billentyűzetet és kontrollert is. Utóbbi az androidos játékokhoz jöhet jól, azzal viszont tisztában kell lenni, hogy a tévé nem túl combos hardvere miatt egy csomó program nem fog elindulni, vagy élvezhetetlenül szaggat.

Kinek lehet jó?

A 48 hüvelykes A9 azoknak lehet jó választás, akiknek fontos a lehető legjobb képminőség, de nem akarnak nagyobb tévét, esetleg nincs helyük egy ennél méretesebb készüléknek. A tévé nem tökéletes, hiányzik belőle a HDMI 2.1, de aki nem akar játszani, annak ez aligha lesz probléma. Amire még készülni kell, hogy hiába beszélünk 2020-as okostévéről, az ára még mindig 500 ezer forint körül alakul, és hasonló méretben ennél olcsóbban is lehet már OLED panellel szerelt készüléket venni.