Borderlands 3 teszt

Borderlands3_teszt

Hét év fejlesztés után kaptuk meg a Gearbox leghíresebb címének következő fejezetét és az a helyzet, hogy a sorozat eddigi legjobbját üdvözölhetjük a Borderlands 3 személyében!

Handsome Jack, a második rész fő antagonistája halott, de a Vault legendája azonban semmit sem kopott az évek során. Tudják ezt a cselekmény középpontjában álló új ellenségek, a Calypso ikrek is, akik Pandora banditáinak egyesítésével megalakították a YouTube-influencereket kifigurázó Children of the Vault szervezetet. Céljuk természetesen nem más, mint a galaxis feletti abszolút hatalom megszerzése, de azért ehhez nekünk is lesz néhány szavunk. Ezt a fiktív kozmoszt átszelve kell megállítanunk az eddigi legnagyobb fenyegetést, de gond egy szál se, mivel szerencsére itt van velünk többek között Lilith, Ellie, Hammerlock, Mad Moxxi, na meg a hiper-szuper űrgenerális, Claptrap.

Ahogyan már megszokhattuk, a felütés Pandora bolygóján kezdődik. A karakterválasztás után a zord és kietlen planétán lényegében megtanuljuk az alapokat, ezután pedig gyakorlatilag kinyílik előttünk a Borderlands 3. Fő menedékként ugyancsak a Sanctuary fog szolgálni, viszont a lebegő várost felváltva ominózus főhadiszálásként ezúttal a Sanctuary III nevű űrhajó ad otthont. Mindez azt jelenti, hogy a világűrt átutazva számos eddigi ismeretlen helyszínre hajózhatunk; meglátogatjuk majd az Eden-6 dzsungelét, Athenas távol-keleti motívumokkal tarkított tájait, de elsők között tapasztalhatjuk meg Promethea neonfényekbe itatott metropolisz-bolygóját. Az előző részekkel ellentétben itt már szó sincs önismétlő helyszínekről, mind-mind egyedi megvalósítással, történettel és ellenfelekkel rendelkezik, ezek pedig kétségkívül rengeteget adnak hozzá a játék eddig sem csekély univerzumához.

Meglepő lehet, de egy egészen fordulatos és izgalmas 35-40 órát felölelő történetet raktak össze a texasi srácok. Az előzményekhez hűen a poénok és a groteszk snittek csak úgy záporoznak, miközben az eddigi legszórakoztatóbb kampánynak lehetünk részesei. Ha végeztünk a cselekménnyel, akkor se maradunk tartalom nélkül; elsőként simán beállíthatunk magunknak némi nehezítést a jobb világi javak és több tapasztalati pont reményében, de többek között részt vehetünk egy hordaszerű játékmódban vagy az első, Halloweenkor érkező Bloody Harvest eseményen. Az eddigi bejelentések alapján a Gearbox szokásához híven igencsak hosszútávra tervez, ennek pedig mi, játékosok csak örülhetünk.

Minden eddiginél epikusabb jelenetekkel, kreatív és aprólékosan kidolgozott pályákkal fogunk találkozni, illetve összességében már most kijelenthetem, hogy a játék szinte minden elemén látszik az a bizonyos hét évnyi fejlesztési ciklus. A legnagyobb figyelmet persze a gunplay és a loot kapja, amiben gyakorlatilag verhetetlen a Borderlands 3. Már az előzményekben sem panaszkodhattunk, de itt tényleg milliónyi stukkert dobálhat nekünk a rendszer, sőt létezik véletlenszerű fegyvereket (ugyancsak loot formájában) kilövő puska is! Szerencsére sikerült a shooter részén picit reszelniük a fejlesztőknek, ugyanis a legtöbb muskéta rendelkezik egyfajta alternatív tüzelési móddal, ezzel az ötlettel egyrészt megduplázhatjuk a tűzerőnket, másrészt pedig kellően sikerült a megbolondítaniuk a már jól megszokott játékmenetet.

Furcsa lehet, de (a Destinyvel ellentétben) nem fogjuk fél óránként cserélgetni az arzenálunkat. Hiába a milliónyi fegyver-variáns, egy bizonyos pontig a loot eloszlása miatt csak ritkán fordul elő, hogy fél óránként találjunk sokkal jobb eszközöket annál, mint amivel adott esetben rendelkezünk. Ezzel pedig nem marad más választásunk, mint elpasszolnunk őket, ami nem feltétlen baj, hiszen a különböző fejlesztésekért (pl. a táskánk vagy fegyvereink lőszerkapacitásáért) igen borsos árat kérnek a Sanctuary III fedélzetén. Ha kedvünk tartja, pihenés képen meglátogathatjuk a mindig szexi Moxxi csehóját némi félkarú rablózásért, de tetszés szerint berendezhetjük kabinunkat a küldetések közben felszedett fegyverek, valamint dekorációk tömkelegével.

A temérdek mordály, pajzs, mod és a különböző gránátok farmolása még sosem volt ennyire változatos, hiszen rengeteg mellék-misszió segíti az ilyen irányú indíttatásainkat. A mellékeseket számos popkultúrális utalással (pl. Game of Thrones) és persze a széria védjegyévé vált morbid humorral fűszerezte meg a stúdió, itt már szó sincs a jellegtelen, unalomba fulladó töltelék-missziókról. Továbbá teljesen átalakult a mozgáskúltúra, sokkal pörgősebb és áramvonalasabbra sikerült csakúgy, mint az ütések és lövések mechanikája. Minden interakciónknak súlya, ereje van, a karakterenként eltérő képességeinkről már nem is beszélve.

Összesen négy Vault Hunterből szemezgethetünk, ők lesznek: Amara (Siren), Fl4k (The Beast Master), Moze (The Gunner) és Zane (The Operative) – a kvartett mindegyik tagja pedig merőben más képességekkel, ezáltal játékstílussal rendelkezik. Amin talán még lehetett volna polírozni, azok pont a képességek száma, ugyanis leginkább a passzív értékekkel bíróakra osztogathatjuk el pontjainkat. Nyilván ez nem feltétlen baj, hiszen végeredményként acélosabb szereplőt kovácsolhatunk velük, viszont el bírtam volna viselni néhány plusz aktív támadást. Ezt talán picit ellensúlyozva, a friscoi srácok őrültebbnél őrültebb kosztümöket alkottak, ami azt jelenti, hogy bizonyos keretek között, de testre szabhatjuk kedvencünket.

Látványvilág tekintetében szintén csak áradozni tudok, hiszen ez jelenleg a legszebb cel-shade (rajzolt) grafikával megáldott cím a piacon. Legyen szó a fegyverek, az NPC-k, a kisebb-nagyobb ellenfelek vagy az egyes területek kidolgozottságáról, a külcsín egyszerűen magáért beszél! Ehhez hozzájön a zseniális hangkeverés és betétdalok válogatása: Des Rocs, Gorillaz, Queen, The Heavy, The Turtles, Alicia Keys és még folytathatnám a temérdek techno témák keverőivel, amik a főbb ellenségekkel vívott harcokban egyszerűen döbbenetes hatást keltenek. Néhány haddelhaddot legszívesebben elnyújtottam volna, annyira össze lett rakva audiovizuális tekintetben, de hát a zúzásnak nem lehet megálljt parancsolni.

Picit partra dobva a magasztalást, technikailag azért akadnak bökkenők. Mintha kísértene, de a Control után sajnos megint belefutottam pár térképes anomáliába, rengeteg akadásba, képfrissítés-zuhanásban még akkor is, ha a konzolom erejét a teljesítményre és nem a 4K-s felbontásra összpontosítottam. A térképre én külön dedikáltam volna egy gombot GPS-el felszerelve, mert a sztori közepétől már többszintes terepen kell autóznunk, szóval az igény abszolút meg lenne rá. Képfrissítési gondok nemcsak a nagyobb csetepatéknál fordultak elő, hanem megnyitva a táskánkat, térképünket, képesség-fánkat vagy akár belépve egy automatába sajnos szintén meg-megakadt a játék. A PC-s verziót ráadásul még teljesen véletlenszerűen eltűnő mentések is sújtják (Epic Store…), szóval mindent lehet mondani, de azt nem, hogy zökkenőmentesen sikerült a rajt.

A Borderlands 3 rendelkezik néhány zavaró technikai bakival, de semmi olyasmi nincs benne, amit néhány javítócsomag segítségével ne lehetne orvosolni. Lenyűgöző design, fantasztikus zenei keverés, roppant szórakoztató harc és az eddigi legőrültebb játékélmény – ezt nyújtja a Randy Pitchford által vezetett Gearbox Software legújabb alkotása. Ugye mondanom se kell, hogy minden rajongónak kötelező vétel?

A játékot és relikviáit itt vásárolhatod meg!

A Borderlands 3 szeptember 13-án PC, Xbox One és PlayStation 4 platformokra jelent meg, mi az utóbbi konzol Pro változatával teszteltük.

95860cookie-checkBorderlands 3 teszt