Days Gone teszt

Days Gone teszt

Forradalmi újításoktól mentes, de roppant hangulatos játék lett a Days Gone, ami mély történetével és nyílt játékmenetével próbál kitűnni a szürke középmezőnyből.

A Days Gone-t 2015 óta hegeszti a Bend Studio. Bár a fejlesztőket korántsem nevezhetjük zöldfülűnek, révén már ’93 óta nyüvik az ipart, az is tény, hogy utoljára a PlayStation 2-es érában volt esélyük a nagyok ligájában játszani. Persze a 2010-es évek elején, PS Vitára megjelenő Uncharted: Golden Abyss és a Fight for Fortune sem sikerültek rosszul, mégis jelen generációnkban a stúdiónak ez az első felsőkategóriás játéka, a Sony égisze alatt zajló, bő négy esztendőt felölelő munka után pedig eljött az idő, hogy végre előálljanak nagyszabású alkotásukkal. Habár a tipikus „első játékos” gyermekbetegségek rendre felütik a fejüket, Deacon St. John posztapokaliptikus kalandjáról bátran kijelenthetjük, hogy világmegváltás nélkül bővíti a nívós exkluzív-kínálat repertoárját.

A helyszín Oregon, az Amerika Egyesült Államok északnyugati része. A korcsoknak (Freakers) nevezett fertőzöttek már két éve nyomorgatják az emberek életét, a rejtélyes vírus leginkább a középkorban lévőket alakította agresszív zabáló rémségekké, míg a gyengébb immunrendszerrel rendelkezőek (pl. idősek) szimplán csak meghaltak a magas láztól. Szereplőinket pont a járvány kitörésének estéjén ismerjük meg, Deacon (becenevén Deek) éppen feleségével (Sarah-val) és fogadott bátyjával (Piással) próbál kijutni Farewell városának földi poklából, ami számos akadály után végeredményében sikerül nekik– sajnos Deek az evakuáláskor látja utoljára a lányt. Hősünk ezek után képtelen beletörődni neje elvesztésébe és gyakorlatilag ez a pont lesz a történet egyik fő mozgatórugója.

A következő vágásban már a jelenben járunk, a halálos kor letarolta az USA egészét, a megmaradt túlélők pedig közösségekbe tömörülve próbálnak túllendülni a világvégén. Egyesek békés módszerekkel, mások fosztogatásból, gyilkolásból szeretnének megélni, de akadnak köztük olyanok is, akiknek nem a testük, hanem a lelkük torzult mérhetetlenül el. Szerintük a fertőzés egy áldás és megpróbálnak a lehető legtöbb embert erőszakos módszerekkel a saját oldalukra állítani – ők lesznek a Carlos által vezetett fanatikus szekta (Ripperek) tagjai. Főszereplőnk viszont egyik csoportba se tartozik, Deek úgynevezett csavargóként/zsoldosként szeli Oregon erdőinek végtelennek tűnő útjait, némi táborbeli tiszteletért és kreditért cserébe szívesen eltakarítja a mocskot. A két ex-bandatag célja, hogy a megbízások teljesítésével elég felszereléshez jussanak és ezzel keserű múltjukat hátrahagyva északnak vehessék az irányt. Aztán egy balul elsült akció közbeszól, Piás súlyosan megsérül, ráadásul időközben előkerül az a bizonyos NERO-tudós, akire a prológus elején Deek a szerelmét bízta.

A Days Gone cselekményének egyik fő szálát a Sarah körüli kérdőjelek alkotják, továbbá számos szereplővel fogunk időközben találkozni, a tengernyi bonyodalmaikkal egyetemben. A Bend Studio játéka rengeteg figyelmet fektet a mély érzelmekre és sokszínű karaktereire, sőt ezt a szintet a zseniális színészi alakítások és a narratíva minősége csak tovább emeli. A sztori komótosan halad, ezáltal biztosan akadni fognak olyan játékosok, akiknek a lassabb építkezés, valamint az állandó ide-oda mászkálás hamar unalomba fogja fullasztani a játékmenet. Számomra a hangulatot és a feszültséget végig fent tudta tartani, így az erre kaphatóaknak egy körülbelül harminc-negyven órát felölelő érzelmi hullámvasútban lesz részük, ami még a legkeményebb bőrkabátos macsó csávót is képes lesz megérinteni.

Ahogyan a Red Dead Redemption 2-ben a ló, úgy itt a fő közlekedési eszközünk a motorunk lesz, ráadásul Deek pacijával törődnünk (javítanunk és rendszeresen tankolnunk) kell. Ügyes megoldás a fejlesztők részéről, ugyanis egy-egy nagyobb út előtt kénytelenek leszünk tervezni, vajon lesz-e hozzá elegendő benzin a tankban, vagy időközben be kell iktatnunk egy, a korcsok fészkeivel teli kitérőt? A megnyitott helyszínek közötti gyorsutazásnál sem lesz mindez másképp, a főmissziókat leszámítva minden túrázáson fogyni fog az értékes üzemanyag. Ezenfelül gond nélkül testreszabhatjuk, tetszésünk szerint átfesthetjük, a küldetések teljesítése után járó matricákkal bármikor feldobhatjuk kétkerekű járművünket.

Természetesen a megfelelő összegű tábori kreditért cserébe nemcsak megannyi fejlesztést eszközölhetünk kedvenc mocinkon, hanem teletankolhatjuk, sőt megjavíttathatjuk az aktuális közösség szervizében. Busás összegekért turbózhatjuk a végsebességét, újabb gumikkal felszerelve jobb tapadást biztosíthatunk, növelhetjük a benzintartály méretét, valamint a megfelelő vázzal felszerelve megacélozhatjuk vasparipánkat strapabíróságát. Mivel Deek csak bizonyos mennyiségű muníciót bír magánál tartani, ezért érdemes a lehetőségeinkhez mérten leghamarabb megszereznünk rá az oldaltáskát – ezt a későbbiekben szintén fejleszthetjük.

Leginkább a sztori elején fogjuk érezni, hogy a játék igencsak szűkmarkúan osztja a lőszert, illetve a különböző alapanyagokat. Érdemes spórolni, csetepaté esetén osonni és az ellenfél hátába kerülni, ha pedig lövöldözésre kerül a sor, akkor se ürítsük bele a gépfegyverünk tárát csupán egyetlen emberbe. Mozogjunk taktikusan, kerüljünk a hátukba, próbáljunk célzott lövéseket leadni – egy fejlövés (sisak hiányában) gyakorlatilag minden gonosztevővel képes végezni, leszámítva a keményebb fertőzötteket. Használjuk sűrűn a nyílpuskánkat, sőt vegyük meg a hozzá tartozó képességeket, hiszen megnyitásukkal erősebb lövésekre leszünk képesek, ezenfelül nagy eséllyel kiszedhetjük a delikvensekbe lőtt nyilakat. Ha esetleg kifogynánk és rendelkezünk elég fával, valamint ócskavassal, akkor a csupán pár gombot igénylő craft-rendszer használatával simán újakat tudunk kreálni.

Mint minden szerepjáték, úgy a cselekedeteinket a Days Gone is tapasztalati pontokkal jutalmazza. Megfelelő mennyiséget összegyűjtve szintet lépünk, az így kapott képesség pontokat pedig a közelharc, távolsági harc és túlélés hármasra rakosgathatjuk. Többek között a második kategóriát választva gyúrhatunk rá nyílpuskánkra, mint a leghatékonyabb csöndes gyilkosra. Továbbá érdemes fejleszteni a közelharci készségeinket, mivel a korcsokkal sok esetben közelről fogunk szembeszállni. Bár településeken elszórtan könnyedén találhatunk közelharci szerszámokat (deszkákat, vascsöveket, bozótvágókat, stb…) amik önmagukban is elég hasznosak tudnak bizonyulni, mégis a legjobban akkor járunk, ha a haramia-táborok kipucolásával megkaparintott tervrajzokat alkalmazva erősítjük meg őket. Ócskavasért cserébe a mezei baseball ütőkből simán fejszére hajazó halálosztókat farigcsálhatunk, a használattal keletkező amortizációt pedig alapanyag fejében bármikor megjavítható.

Nemcsak képességekre tehetünk szert, a NERO központokat kitakarítva, illetve újból áramellátás alá helyezve különleges fecskendőkhöz juthatunk, amiket a három alapértékünk (életerő, kitartás, fókusz) egyikére használhatunk fel. Részben ez a döntés szintén a játékstílusunktól függ, viszont kimondottan érdemes mindegyiket valamennyire felhúzni. Hiába szeretünk hadonászni, ha egyszerre több száz fertőzött üldöz, ezekben a helyzetekben csakis a lövöldözés (vagy a motorral menekülés) húzhat ki bennünket a csávából – előbbinek elengedetlen feltétele a hosszabb ideig tartó időlassítás. A hadsereg támaszpontjai körül számtalan alkalommal botlunk hordákba, a rothadó szörnyek csapatait pusztán előre megtervezett taktikával, tehát robbanószerekkel, csapdákkal és a bázison szétszórt robbanóhordók segítségével fogjuk tudni legyőzni.

Akkor se dőlhetünk hátra, ha végeztünk a kampánnyal, megcsináltuk az összes fejvadász-küldetést, kipucoltuk a banditák táborait, valamint minden NERO-ellenőrzőpontot aktiváltuk, ugyanis júniusban befut az első DLC-nek titulált csomag. Ebben kapunk egy új nehézségi szintet (a Survivalt), ahol nincs többé gyorsutazás, a HUD teljes mértékben eltűnik, továbbá a Survival Vision képességünk deaktiválásra kerül. Természetesen mindezt csak nagy jóindulattal nevezhetnénk kiegészítőnek, de a készítők heti rendszerességgel érkező kihívásokat ígérnek, teljesítésükkel bőséges jutalommal gazdagodhatunk – utóbbi azért máris sokkal jobban hangzik.

Játékmenet és sztori szempontjából igazán nincs okunk a panaszra, de technikailag sajnos akadnak gondok. A képfrissítés még PlayStation 4 Prón is rengetegszer leesett – főleg a táborok közelében -, illetve belefutottam hangproblémákba, késői textúra-betöltődésekbe, eltűnő és összeolvadó tereptárgyakba, mindemellett a mesterséges intelligencia szintén képes volt furcsaságokra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gigászi (Day One) javítócsomag a tesztelés végére élesedett, szóval a fentieket érdemes erős fenntartásokkal kezelni, kis szerencsével a felsorolt hibák már a múlté.

Noha akadnak döccenők, magára a látványvilágra nem eshet panasz, a beton biztos Unreal Engine 4 gyönyörűen teszi a dolgát! Oregon hegyes-völgyes vidéke szemet kápráztató, a napszakok és az időjárás dinamikusan változik, a szereplők mimikái elsőosztályúak, ráadásul a játékmenettel társuló hanghatások és aláfestőzenék az utóbbi idő legjobbja közé tartoznak. A magyar felirat remekül muzsikál, valamint kiemelném a szinkronszínészek játékát, ugyanis rengeteget tesznek hozzá az egyes jelenetekhez dramaturgiai szempontból.

Biztos vagyok benne, hogy megosztó cím lesz a Days Gone. Ennek oka egyrészt az ismerős összetevőkből való építkezésben keresendő: a World War Z futkosó zombijaitól kezdve a Horizon: Zero Dawn craft-rendszerén át egészen a Red Dead Redemption 2 védjegyei mind-mind megfigyelhetőek. Másrészt említhetnénk a felemás technikai kivitelezést, de ezeknek nagy részét már valószínűleg javította a stúdió. Sokan biztosan csak egy Daryl Dixon klónt fognak látni a főszereplő személyében és erre se mondhatom azt, hogy távol járnának az igazságtól, amit viszont senki nem veheti el a srácoktól, hogy a már jól bejáratott játékelemeket szinte tökéletesre gyúrták: a nyílt játszótéren való motorozás talán még sosem volt ennyire élvezetes, az atmoszféra pazar, a harcrendszer szórakoztató, mi több audiovizuális tekintetben sem panaszkodhatunk. Ha nem is mindenkinek, de a zombik és az általuk uralta világ szerelmeseinek egyértelműen kötelező választás lesz Deek St. John utazása.

A játékot itt vásárolhatod meg!

A Days Gone április 26-án kizárólag PlayStation 4 platformra jelent meg, mi a konzol Pro változatával teszteltük.

83891cookie-checkDays Gone teszt