Horrorból szirupos Disney musical? az Aladdin kultusz nyomába eredtünk!

2019. május 23-án Magyarországon is bemutatásra került az élőszereplős Aladdin film, a brit fenegyerek, Guy Ritchie tolmácsolásában. A premier kapcsán kicsit a történet kulisszái mögé néztünk és egészen hátborzongató elemekre bukkantunk. A mesék világának sötét oldala és persze egy rakás feldolgozás lajstroma következik!

 

Az ártatlan szerelmi történet eredete egy horror?

 

Aladdin és Jázmin hercegnő romantikus egymásra találása egy meglehetősen felnőttes történet folyam, az Ezeregyéjszaka meséjének egyik legismertebb része. Ali baba és Szindbád mellett az ifjú Aladdin története került be leginkább a köztudatba, hála a számos feldolgozásnak. De mit is takar az Ezeregyéjszaka, azaz az ‘Ezer éjszaka és egy éjszaka könyve’ gyűjtőnév? Nos, a legismertebb arab mesegyűjteményt, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A hosszú idő alatt számos változáson áteső, egyre színesebb részletekkel kiegészülő anyag szinte amolyan kortörténeti dokumentum, melyben tetten érhetőek a különböző korok és helyszínek hatásai.

A talán sokunk polcain ott pihenő “mesekönyv” kerettörténet két főszereplője Sahrazád (vagy Seherezádé) és Sahrijár szultán. Amikor a szultán rájön, hogy korábbi felesége hűtlen volt hozzá, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Nem is akárhogyan. Sahrihár minden nap feleségül vesz egy szüzet, akit aztán a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a férfi már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád, a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Sahrazád elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti rá a kíváncsi férfit, hogy életben tartsa őt. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, azonnal elkezd egy másikat. Így megy ez ezer és egy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezéseik vannak, de mind megegyeznek abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét.

A magyar fordításon is számos koponya dolgozott, legismertebb műfordítók közülük talán a Himnuszt szerző Vörösmarty Mihály és a „nyelvteremtő zseni” Benedek Elek. Az eddigi legteljesebb magyar verziót a Felvidéken született, az ELTE-n magyar-arab szakot elvégző Prileszky Csilla készítette 1978 és 1993 között. Simon Róbert magyar történész, orientalista, és műfordító ezt a munkát tartja “a rendszerváltás utáni legnagyobb fordítói teljesítménynek”, sajnálatos módon azonban az 1995-ben, mindössze 56 évesen elhunyt Prileszky Csilla mindezért semmilyen elismerésben nem részesült.

 

Az Ezeregyéjszaka meséi a filmvásznon

 

Szindbád (1971)

A kötet legismertebb történeteiből, Szindbád utazásaiból, Ali baba és a negyven rabló történetéből és az Aladdinból számos feldolgozás született mára. Művészi értelemben egyértelműen kiemelkedik Huszárik Zoltán csodálatos, 1970-es Szindbád című filmje a teljes mezőnyből. A Latinovits Zoltán alakította főhős egyik nőtől vándorol a következőig. Rombol maga körül, mégis nehéz őt gyűlölni. Az objektív és szubjektív idő kettőssége teszi mágikussá Krúdy történet folyamát, melyben az örökös változás mellett jelen van az állandóság is, egyrészt a múlt történéseinek tetszőleges felelevenítése, másrészt a kisvárosok változatlansága. A kiragadott momentumokat Sára Sándor operatőr és Huszárik Zoltán rendező tették hallhatatlanná, olyannyira, hogy a mű 2000-ben bekerült az úgynevezett „Új budapesti 12” közé, amely ranglistán a 3. helyet foglalja el. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé is könnyű szerrel beférkőzött.

A magyar film persze korántsem kapcsolódik olyan erősen az eredeti történetekhez, mint a általában a többi feldolgozás. Krúdy gyermekkorának kedvenc olvasmányából, Az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönözte Szindbád nevét. Az arab mesehős hét utazást tett meg, Krúdy Szindbádjának – aki tulajdonképpen az író alteregója – utazásai végül öt könyvben jelentek meg.

 

 

Az éjféli vándor (Der müde Tod, 1921)

Fritz Lang a némafilmek korának fantasztikus alkotója számára az expresszionista vonásokat felmutató Az éjféli vándor hozta meg a nemzetközi elismerést. A Bécsben született, osztrák zseni egyik legismertebb alkotása a Metropolis. az 1927-es film igazi sci-fi számba megy, mai napig hátborzongató a vízió, amelyet a rendező a jövőről alkotott.

 

 

 

Az Ezeregyéjszaka virágai (Il fiore delle mille e una notte, 1974)

A botrányfilm rendezőként is ismert Pier Paolo Pasolini ebben a munkájában sem hagyta a nézőket meztelenség nélkül. A Cannes-i filmfesztivál szakértői a zsűri különdíját ítélték neki, az előzetes alapján eléggé különös alkotásért. De ne ítéljünk, amíg nem láttuk a teljes mozit…

 

 

Aladdin (Superfantagenio,1986)

Az abszolút kedvenc, az “annyira rossz, hogy már jó” kategória. Bud Spencer, mint dzsin, egyszerűen felejthetetlen! A magyar nézők egyébként két szinkron gárdával is láthatták már a filmet, és ahogy az lenni szokott, mindenkinek az tetszik jobban, amit már megszokott. Érdekes módon a 88-as és 98-as szinkron hangok között egyáltalán nincs átfedés. Egyetlen művész sem tért vissza a kultikus, első verzió után. Vajon senkit sem hívtak, vagy senki sem szerette a közepes minőségű, de azért ártatlan filmet…?

 

 

Aladdin (Aladdin, 1992)

Az eddigi, művészibb jellegű filmek után jöhet az abszolút közönségsiker, a Disney rajzfilmje. Ahogy kell, vannak itt karakteres állat szereplők és persze ének is dögivel. A könyvből musical lett, amerikai ízlésre szabva.

 

 

Az Ezeregy éjszaka meséi (Arabian Nights, 2000)

A televíziós minisorozat a Disney alkotás után ismét visszavezet minket a hagyományosabb feldolgozásokhoz. A történet a könyv kerettörténetéből és öt meséből állt, így megtartott az Ezeregyéjszaka hagyományos felépítését. A sorozat számos Emmy-jelölés kapott, díjat pedig végül a kiemelkedő sminkmesteri munkáért ítéltek oda a művészeknek.

 

 

Aladdin (Aladdin, 2019)

És elérkeztünk a jelenbe, Guy Ritchie élőszereplős feldolgozásához, amelyben olyan sztárok keltik életre a Disney karaktereket, mint Naomi Scott, Mena Massoud vagy épp Will Smith. Az előzetes alapján nem tűnik korszakalkotónak a film, elborít mindent a CGI és nem tesz hozzá sokat a musical-szintű történethez a hús-vér színészek alakítása. Persze mára egy új generációt kell kiszolgálni, így a 92-es rajzfilm óta eltelt 27 (!) év alapján nem meglepő az új technológia térhódítása. Inkább csak az a sajnálatos, hogy az alkotók már a fáradtságot sem vették, hogy valami újat készítsenek, új réteget keressenek a történetben. A Disney egyszerűen csak fogta a saját termékét és újra eladhatóvá tette. Szerintünk egy kópia felújítás is elegendő lett volna, de azért nem sajnáljuk a munkát az összes alkotótól és szereplőtől. Azért abban bízunk, lesz még méltóbb és izgalmasabb feldolgozása is a több, mint ezer éves történetfolyamnak…

 

 

Kapcsolódó MediaMarkt termékek:

Aladdin (DVD), 999 Ft

Aladdin és a tolvajok fejedelme (DVD), 999 Ft

Aladdin és Jafar (DVD), 999 Ft

Az égigérő paszuly / Aladdin (DVD),  499 Ft

Aladdin: Nasira bosszúja (PC), 499 Ft

Filmzene – Aladdin – Original Motion Picture Soundtrack (CD), 4299 Ft

Disney: Aladdin bögre (Kiegészítők/Relikviák), 2799 Ft

Disney: Aladdin kulcstartó (Kiegészítők/Relikviák), 1999 Ft

Funko POP Disney Aladdin Prince Ali Figura (Kiegészítők/Relikviák), 4999 Ft

 

85710cookie-checkHorrorból szirupos Disney musical? az Aladdin kultusz nyomába eredtünk!