Évi százezres villanyszámla? Mutatjuk, hogy lesz hatvanezres!

Igényel némi befektetést, de bőven megtérül, akár egy-két év alatt is. A kényelemről és az áramvonalas designról nem is beszélve. Osztottunk-szoroztunk az energiaosztályok mentén.

Mindenki ismeri az energiatakarékosság jeleit: ezek a színes sávok és betűk az új termékek adatlapjain a MediaMarktban. Azt mindenki tudja – vagy legalább ránézésre, a kellemes zöld árnyalatokat látva érzi -, hogy az A osztály a legjobb, főleg, a + jelek is állnak utána -, azaz az ilyen modellekkel spórolhatják a legtöbbet, konkrét jelentésüket azonban kevesen ismerik. Még úgy is, hogy az energiatakarékosságnak hatalmas reklámértéke van, ma már egy nagyobb gyártó sem engedheti meg magának, hogy ne készítsen extra takarékos termékcsaládot, melyek nem csak a pénztárcánkat, de a Földet is kímélik.

Ehhez képest a helyzet egyelőre lelombozó: A MediaMarkt idei reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a lakosság 44 százalékának az ár a legfontosabb szempont a vásárlás során (amellyel önmagában persze semmi baj nincs), és csupán a 17 százalékuk jelölte meg az energiatakarékosságot. Ám a kettő természetesen összefügg, azaz a drágább, de takarékosabb gépek már középtávon is megtérülhetnek. Egy 120 ezer forintos mosógép például hosszú távon sokkal olcsóbb, mint egy 70 ezer forintos, arról nem is beszélve, hogy tovább bírja, így több marad a zsebünkben és hulladékot sem termelünk.

Az azonban mindenképpen bíztató, hogy a válaszadók 85 százaléka hajlandó lenne többet fizetni az energiatakarékosságért, azaz majdnem mindenki érti az összefüggést, igaz, 62 százalék álltotta: legfeljebb tízezer forintnyi pluszköltséget vállalnának. Az energiatakarékos életvitelről tudj meg többet: itt

 

Most pedig lássuk azokat a betűket!

Az energiabesorolás alapelve, hogy betűnként fix százalékkal kevesebb fogyasztás. Hogy ne legyen ilyen egyszerű: készüléktípusonként eltérő a különbség. Nem egyszerű tehát, annak ellenére sem, hogy négy éve újrafazonírozták és szabványosították az eredetileg a 90-es évek közepén bevezetett osztályokat. (A technológia fejlődéséről egyébként sokat elárul, hogy az akkoriban gyártott legtakarékosabb készülék 2013-ban már csak a legrosszabb kategóriába fért volna bele.) Nézzük tehát, mi a helyzet kategóriánként!

Mosógépek

Jó, ha tudjuk: a legújabb mosógépek már annyira takarékosak, hogy a kedvükért három új szintet is be kellett vezetni az eredetileg legjobbnak számító A fölé: ezek az A+, az A++ és a – jól tippeltetek! – A+++. Az uniós szabályozásnak hála egyébként már nem is lehet A+-osnál rosszabb gépeket kapni, így a többi betűt hagyjuk is. Az ebben az értelemben “legrosszabb”, tehát A+-os géphez képest 90 százalékot fogyasztanak az A++-os, és 80 százalékot az A+++-os gépek, legújabban pedig megjelentek a 30 százalékkal hatékonyabb mosógépek is, ezeknek egyelőre nincs osztályuk, külön feltűntetik az értéket az adatlapjukon. Az energiafogyasztást éves szinten, a víz- és áramigényt is beszámítva, egy év alatt 220 normál mosással számolva adják meg. Ha ennél kevesebbet mosunk, mert például egyedül élünk, számoljunk ezzel is, a nagycsaládok azonban minden bizonnyal túllépik majd a “kvótát”.

A betűjel és a pluszok száma azonban nem minden. Számolnunk kell azzal is, mennyi ruha fér a dobba: jóval takarékosabb az a gép, amely egy mosással hét kiló ruhát képes tisztává varázsolni, mint az, amelyik csak négyet. Vegyük számításba a különleges igényeinket (például, ha tudjuk, hogy sok hosszú, 60 vagy 90 fokos programot futtatunk majd), illetve, ha tehetjük, válasszunk hideg- és melegvíz-csatlakozással is rendelkező gépet, amelynek így sokkal kevesebbet kell vizet melegítenie. Az eredmény? Megint jól tippeltetek: spórolás!

Hasonló a mosogatógépek osztályozása is, annyi a különbség, hogy az energiaosztály mellett még két betűt megadnak, amely a tisztítás és a szárítás alaposságát jelöli. Természetesen itt sem érdemes spórolni. Energiatakarékos mosógépeink

Hűtők

A hűtő a legtöbb háztartás neuralgikus pontja, nem csak fogyasztás, hanem kényelem és tartósság szempontjából is. A legtöbb áramot a hűtő eszi, már csak azért is, mert folyamatosan működik. A betűk ismerősek lesznek, ha hűtőt választunk, ám a skála más: az A+ 20 százalékkal takarékosabb, mint az A-osztályú készülék, az A++ 40-nel, az A+++ pedig 60-nal. Azaz rengeteget spórolhatunk, ha a legjobb energiaosztályú készüléket választjuk: itt különösen érvényes, hogy ne csak a rögtön fizetendő fogyasztói árat vegyük figyelembe!

Természetesen sokat dob a fogyasztáson a fagyasztó funkció, számít a hűtőtér mérete, illetve az, hogy fagyásments modellt vásárolunk-e; utóbbi esetben sokkal ritkábban kell majd leolvasztani, gyorsabban és kényelmesebben takaríthatjuk, ezzel is időt és áramot spórolva.

A tanulság egyértelmű: ha régi, “gyanús” hűtőnk van, amely mai szemmel talán csak a B vagy egy még rosszabb kategóriába esne, mindenképp váltsunk, hiszen évente akár kéthavi villanyszámlát is megspórolhatunk így! Energiatakarékos hűtőink

Tévék

Hagyományosan kevésbé fontos szempont a szórakoztatóelektronikában az energiatakarékosság, mint a háztartási gépek esetében, egyszerűen azért, mert a mai tévék és más kütyük kifejezetten jól állnak ebben az ügyben: kevés árammal működnek. Egy nagyobb, a legújabb processzorral és képjavító technológiákkal felvértezett LCD-tévé is jóval kevesebbet fogyaszt mint egy régebbi plazma, a még régebbi katódcsöves (CRT), azaz nem lapos tévékről nem is szólva.

Mivel rengeteg technológia közül választhatunk, a részletes adatok a végtelenbe nyúlnának. Viszonyítási alapként elég a CNET techmagazin számítása, amely szerint egy 50 inches képernyőjű LG plazmatévé évi 45 dollárnyi energiát fogyaszt, míg egy nagyjából ugyanakkora, szintén LG LCD-tévé csupán tíz dollárnyit. (Plazmatévéket egyébként már nem forgalmaznak, de ha még ilyen készülékünk van, mindenképpen megérné váltani.) A számítás egyébként négy éves, azaz, ha hozzávesszük az azóta bekövetkezett technológiai fejlődést (melynek része a kompromisszumok nélküli energiatakarékosság), a kontraszt még erősebb.

A helyzetet árnyalják a most elterjedőben lévő, lenyügöző képminőséget adó tévék, mint például az LG és a Sony OLED-családja. Az rtings.com interaktív táblázata szerint egy átlagos, 50 collos átmérőjű LED LCD-tévé három óra alatt 45 wattot, míg egy ugyanekkora OLED-tévé majdnem pontosan dupla annyit, 89 wattot fogyaszt. A fogyasztás természetesen exponenciálisan nő a tévé méretével: a már említett 45 watt már csak 33 watt, ha 42 collos tévét nézünk, az OLED technológia esetében azonban kisebb a különbség: 89 watt helyett 75 wattot fogyaszt a 8 inchcsel kisebb modell.

A fentiekkel együtt is tény, hogy egy korszerű tévé nem terheli meg különösebben az energiaszámlánkat, akkor sem, ha nagy és drága. A takarékosság jegyében tényleg csak akkor érdemes váltani, ha nagyon régi tévénk van – igaz, amilyen ütemben fejlődik az ipar, egy ötéves tévé is nagyon réginek számít.  Energiatakarékos televízióink

48560cookie-checkÉvi százezres villanyszámla? Mutatjuk, hogy lesz hatvanezres!