Minden egyes alkalommal, amikor új mobiltelefon kerül a kezünkbe,mint most a p50 pocket, az első gondolatunk a kicsomagolás után:
Szép-szép, meggyőző, minőségi, biztos nagyon sokat tud, de végsősoron ez is pont úgy néz ki, mint a többi.
Tudjuk, igazi first world problem ez, nem is panaszkodásnak szánjuk, már csak azért sem, mert ha valami beválik – ráadásul megszokták a felhasználók és a gyártók is –, miért változtatnánk rajta, nem igaz? Az első iPhone minimalista Bauhaus-dizájnja márpedig bevált, annyira, hogy azóta is ezt az irányelvet követi mindenki: egy változatos mértékben lekerekített, de azért egyszerű és egyszínű – jó eséllyel fekete – téglatest egy többé-kevésbé látható előlapi gombbal és minél kevesebb csatlakozóval.
Amikor azonban a Huawei P50 Pro telefonjának mindenféle értelemben kisebb testvérét csomagoltuk ki, olyat éreztünk, amit évek óta nem. Az első gondolatunk ugyanis ez volt:
Na végre!
Az összehajtható (a butatelefonok érájában ezt hívtuk clamshell, vagyis kagylótelónak) smartphone-ok elég vegyes fogadtatásban részesültek az elmúlt években, a csúcskategóriában egyelőre csak azért is próbálkoznak velük, úgy is, hogy az első modellek komoly gondokkal küszködtek porvédelem és a zsanérok és a képernyő tartóssága terén, azóta azonban fejlődött annyit a technológia, hogy ez az egyszerre retrós és sci-fi okostelefon-alműfaj végre teljes mértékben működőképes legyen. A Huawei tavaly decemberben bemutatott modellje pedig annyira, de annyira jól néz ki, összecsukott állapotában olyan intenzitással ütött be e sorok írójánál a tárgyszerelem, hogy a Media Markt-irodában külön könyörögni kellett neki, hogy ezt a cikket ne időmértékes ódaként, az elégia poétikai hagyományait követve írja meg, hanem egyszerű, közérthető folyószövegként, még ha így nem is lesz belőle sosem érettségi tétel.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/DSC_3254.jpg)
Szerencsére a bekapcsolás után sem kellett csalódnia benne. Sőt: egy hét nyúzás után az egyértelmű konklúzió az, hogy
a Huawei P50 Pocket nem csak nagyszerűen működik kinyitható telefonként, de értelme is van.
Méghozzá nem is akármennyi: az elsőre furcsa design ugyanis most először nem csak a céges meetingeken és kocsmákban mutogatható partitrükk, hanem hasznos funkciókkal megspékelt újítás.
Lássuk a részleteket!
Látvány, kivitel
Kicsomagoláskor elsőre egy az átlagosnál egy kicsit hosszabb (6,9 inches, 21:9-es képarányú), lekerekített szélű és képernyőjű telefont vehetünk a kezünkbe, fizikai előlapi gomb(ok) nélkül. Arra, hogy a telefon tud valamit, amit csak nagyon kevés másik készülék, csupán az apró bukkanó utal a képernyő felületének felénél – mint egy nagyon sekély inverz fekvőrendőr, amely csak az ujjunkat az előlapon végighúzva érződik, illetve a fény felé tartva látszik. Az oldalsó felület fém, a hátlap középen szintén – ennek összecsukáskor van jelentősége –, egyébként igényesen kidolgozott, a fénnyel hálószerű, sűrű minta mentén játszó műanyag. (Ez a tesztmodellünk jellemzője, egyébként sokféle hátlappal forgalmazzák a készüléket.) A felső traktuson egy a felszínből enyhén kiugró kameraszigetet találunk – három szenzorral és egy vakuval –, alatta pedig egy ugyanakkora fekete kört: bekapcsolás és összecsukás után ez extra, mini OLED-képernyőként működik majd.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/DSC_3239.jpg)
Az első összecsukásnál és kinyitásnál rögtön éreztük, hogy a Huawei mérnökei megdolgoztak a pénzükért: a mozgás sima, folyamatos, hangtalan, a készülék bármilyen pozícióban „úgy marad”, kivéve az ív két végén: kinyitáskor finoman kihúzza magát, egyenes pozícióba áll, összecsukásnál pedig mágnesek gondoskodnak a stabil kétrét hajtott helyzetről. Hátul Huawei-logós fémlap bújik elő középen, ha összehajtjuk, és oldalt is finoman ívelt fém elemek védik a telefon belsejét, zsanért, egyéb alkatrészt nem látunk. Azt persze nem tudjuk, mennyi ideig bírja a szerkezet a nyúzást, de az biztos, hogy egy hét alatt semmit sem változott az élmény, és a készülék nem a mi kezünkben volt először. Bár hivatalosan nem csepp- és porálló, érzésre és a gyártót ismerve hosszú élettartamra számítunk.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/DSC_3247.jpg)
Ezt tudja – papíron a p50 pocket
A saját jogán érdemel külön tesztet a P50 Pocket, de mivel név és jellemzők alapján is nagyon közeli rokona a kicsit korábban megjelent P50 Pro modellnek – amelyet le is teszteltünk és imádtuk –, az összehasonlítást nem ússzuk meg. A Pocket egyébként igazi csúcsmodell, pont azt tudja, amit várunk tőle, itt-ott apróbb kompromisszumokkal, amelyek tényleg csak akkor tűnnek elő, ha az erősebb, nem összehajtható testvére mellé tesszük.
A képernyő nagyobb, vékonyabb, a felbontás hasonló (2790 x 1188), a képpontsűrűség azonban kissé alacsonyabb: 449 helyett 439 PPI. Észrevehetetlen különbség, mindkét telefon éles, részletes képet ad az OLED-kijelzőn. A képfrissítés szerencsére a Pocketnél is 120 Hz – nehéz is volt a teszt után visszatérni a régebbi 60 Hz-es telefonunkhoz. A HDR-támogatásról le kell mondanunk, de a nagy dinamikatartomány ekkora kijelző és fényerő mellett inkább kellemes plusz lenne, mint „game changer” funkció: a videók, képek SDR-ben is lenyűgözően szépek. Pont ennyire számít az 5G hiánya: leírva fájónak tűnhet, a gyakorlatban azonban (főleg az itteni nagyszerű lefedettség közepette) nincs különösebb jelentősége. Dedikált jack audiokimenet természetesen nincs, csak USB-C port, illetve be-kikapcsoló funkciógomb, hangerőszabályozó, alul sztereó hangszórók, felül apró mikrofon, bal oldalt pedid dupla nanoSIM- és/vagy memóriakártya-bővítőnyílás.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/DSC_3242.jpg)
Mindkettőt ugyanaz az 5 nanométeres technológiával készült Snapdragon 888 processzorkészlet hajtja Adreno 660 dedikált GPU-val, mindkettőben 8 gigabyte RAM-mal gazdálkodhat, azaz még a legújabb, legszebb játékokat is gond nélkül viszi, az irodai alkalmazásokról és a kép- és videoszerkesztőkről nem is beszélve. Ez az a mobil, amelyet akár monitorra is köthetsz, és egérrel, billentyűzettel gyakorlatilag zsebben hordozható asztali gépként használhatsz. Az akkumulátor kapacitása átlagos (4000 mAh); érthető, hogy az összecsukható kivitel miatt nem fért akármekkora akku a karosszériába, és a processzor szerencsére ügyesen lavírozik a teljesítmény és az energiatakarékosság terén, így a telefon biztosan bírja majd egész nap. Kétnapos üzemidőre mindenesetre ne számítsunk. Sajnos a vezeték nélküli töltés sem támogatott, és a gyorstöltés is kissé lassabb, mint erősebb testvére esetében.
Ezt tudja – a valóságban p50 pocket
A Huawei évek óta mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a vásárlókat: nem is kellenek a Google-szolgáltatások a teljes értékű okostelefon-élményhez, bár azoknak is megvannak az alternatív hozzáférhetőségei. Ilyen a Huawei levelezőrendszerébe társított Gmail fiók vagy a böngészőben futtatott Youtube, akár a legnagyobb videolejátszó Vanced módozatú applikációja, ami letölthető közvetlenül az AppGallery-ből is. A nyílt forráskódú Android hozzáférésből adódóan az EMUI 12-es pedig remekül alkalmazza a jól ismert oprendszert: minden kézre áll, nem érik meglepetések a felhasználót, már csak azért is, mert az Android-alapok megmaradtak. Erről a P50 Pro tesztünkben ezt írtuk:
Az EMUI 12 újdonságaiként megjelentek a főoldalon a nagyobb méretű alkalmazásgyűjtő mappák, de ezen kívül ez a felület nagyban hasonlít a korábbi Huawei modellek felületére. Külön vált a felülről lehúzható értesítési sáv (bal fentről lehúzva) és a Vezérlőpult (jobb fentről lehúzva). Utóbbin új módon kerültek elhelyezésre a különböző vezérlők és bekerült az AI Life integráció, így innen vezérelhetők a HMS kompatibilis kiegészítők, mint például a Huawei Freebuds headsetjei, vagy a Matebook notebook.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/Screenshot_20220227_185413_com.huawei.android.launcher-scaled.jpg)
Ugyanez igaz a p50 pocket modellre is. Az appokról és az áruházukról pedig ezt írtuk:
A Huawei új modelljei továbbra sem rendelkeznek Google Play áruházzal, amely egyes esetekben nagy hátrány lehet, bár a HMS és AppGallery bővülő kínálatával már egyre jobb a helyzet Magyarországon is. Van viszont végre egy jól működő mobilfizetési lehetőség, a Curve Pay. Az összes nagyobb közösségi média alkalmazás és üzenetküldő, mint a Facebook, Messenger, Viber, TikTok, Instagram, stb. gond nélkül telepíthető és hiba nélkül használható. Sőt, nincs gond akkor sem, ha például Netflixeznénk. Lassacskán épül ki ez a Google-mentes Huawei ökoszisztéma, de a korábbi Huawei P40 Pro és P40 Lite tulajdonosok sokasága használja ezt a rendszert az elmúlt két évben, ami azt bizonyítja, hogy bár akadnak kompromisszumok, de nem halálra ítélt elképzelés egy HMS-es telefon.
Hogy mennyire nem, arra itt egy nem is olyan apró példa: a Google Maps megfelelője itt a Petal Maps, amely nagyjából mindent tartalmaz, amit az „eredeti”, az élőben frissülő közlekedési információktól a tömegközlekedésig, csak a Street View-ról kell lemondanunk. Amikor azonban beállítottam egy úticélt és megkértem, hogy találjon nekem biciklis útvonalat, gond nélkül megmutatta – nem ugyanazt, amit autóval és gyalog ajánlott volna, hanem egy kifejezetten kerékpárra optimalizált megoldást. Erre ma Budapesten (még) képtelen a Google Maps.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/Screenshot_20220227_185520_com.huawei.maps_.app_-scaled.jpg)
Fotó, videó
Négy helyett „csak” három szenzorral gazdálkodhatunk, de komoly érvágásról szó sincs. 40 megapixeles főkamera (lézeres autofókusszal), 13 megapixeles ultranagylátószögű kamera és egy 13 megapixeles úgynevezett Tetrapixel szenzor gondoskodik a képalkotásról. Teleobjektív sajnos nincs, azaz csak digitális zoom áll a rendelkezésre a p50 pocket esetében. A szelfikamera pedig 10,7 megapixeles – de nem használtuk.
Hogy miért? Itt jön a képbe a hátlapi kör alakú extra OLED-kijelző, amely több funkcióval bír. Alapállapotban az időt, a dátumot és a töltöttséget mutatja, illetve odébb görgetve az időjárást, de több app is elindítható rajta. Az egyik a kamera, amely a hátlapi szenzorokat használja – szelfizésre. Egy koppintással exponálhatunk, dupla koppintással pedig átvált nagylátószögre, amelyet használva ugyan a perspektíva már teljesen torz, természetellenes, de így is látványos – és nincs olyan szelfi többé, amelybe ne férne bele mindenki és minden. Nagyszerű, kreatív módja ez a hátlapi kijelző és szenzorok használatának, és az összehajtható formán kívül – amelynek hála tényleg sokkal kényelmesebb zsebben hordani a Pocket modellt – ez a készülék legmenőbb újítása.
![](https://hir.mediamarkt.hu/magazin/wp-content/uploads/2022/02/DSC_3256.jpg)
Találunk még egy Mirror nevű appot is, ezzel végezhetjük el az úgynevezett naptej-tesztet: a speciális szenzoroknak és az ultraibolya fénynek hála képes megjeleníteni, hol hagytuk le a naptejet az arcunkról.
Ha már itt tartunk: a p50 pocket arra is képes, hogy az ultraibolya fénnyel készít fluoreszkáló fotókat az erre fogényok felületeket exponálva vaksötétben. A kamera app többi része hozza a kötelezőt: a nagylátószög látványos, minimális torzulással, a fejlett zajszűrésnek hála a képek sötétben is élesek és tiszták, a kamumélységélesség-effekttől még mindig joggal áll fel a szőr a hátán a fotográfusoknak, de ha valaki mindenáron életleníteni szeretné a hátteret, ezzel az üzemmóddal viszonylag nagy pontossággal megteheti. Az automata fehéregyensúly rendben van, a képek szaturáltak, színhelyesek, kontrasztosak – szóval egy sztendert Huawei kamerát kapunk, kivéve, hogy most nincs Leica tanúsítvány.
A videós képességek is meggyőzőek, 4K-ban akár 60 képkocka/másodperces sebességgel rögzíthetünk mozgóképet. A kép még kikapcsolt rázkódáscsökkentéssel is stabil, igaz, valamilyen megoldást ekkor is használ, mert a mozgás nagyon finom, cserébe némi késleltetéssel számolhatunk, mintha víz alatt mozgatnánk a kamerát. A rázkódáscsökkentés egyébként kizárólag digitális, azaz el kell felejtenünk a zoomot és a nagylátószöget.
A Huawei P50 Pocket egy nagyszerű készülék, amelyet használva még az is gyorsan elnézi (és aztán elfelejti) a Google-szolgáltatások hiányát, aki egész életében Androidot használt; már csak azért is, mert a jól ismert Google-appok többsége így is elérhető a gyártó saját alkalmazásboltjából. A Pro modellhez képest megköttetendő kisebb-nagyobb kompromisszumok pedig úgyis csak addig zavarják a szőrösebb szívű usereket, amíg össze nem csukják a telefont.
Ez utóbbi mozdulat ugyanis nagyon-nagyon menő, és így aztán maga a Huawei P50 Pocket is az.