Vajon mi folyik a Földön Húsvét hétfőn? Kölni? Víz? Kölnivíz? Máshol is dívik a locsolkodás? És a húsvéti tojásfestés? Mit esznek és hogyan múlatják az időt határon túl a tavasz legnagyobb, nemzetközi ünnepén? Globális körkép, 13 ország területét érintve!  

Kiindulópont: a hazai terep – MAGYARORSZÁG

Csak hogy ne feledjük el a viszonyítási alapot, fussuk át a magyar – elsősorban vidéki – ünnepi szokásokat. A locsolás, amely egyike a folklór milliónyi pajzán részének az eredeti, “hard core” területeken még mindig vödörrel és vízzel történik. A leányok termékenységének bebiztosítása nem tréfa dolog, azt mondjuk nem tudjuk, hogy a férfi nemzőképességért miért nem teszünk soha hasonló “woodoo” lépéseket, de ez van, ezt kell szeretni. A festett (nem bolti!) hímes tojások és harapnivalók kérdése is talán inkább a hagyományőrzőbb, kisebb tepüléseken gyakoribb, bár bízunk benne, hogy azért a nagyobb metropoliszok és a főváros lakói is felkészülnek a vendégek fogadására. És a kissé eltorzult, parfümös locsolás bolondériájára. A kisebbek számára a kincs keresés, az édességek felkutatása, a nyúl tojásainak (?!) előkerítése a fő attrakció, már az elanyagiasodott pénzért locsolás mellett. Sonka, torma, főtt tojás és persze pálinka, pálinka, pálinka. Nagyjából így fest a húsvét Magyarországon.

A gall kakas gigantikus omlettje – FRANCIAORSZÁG, HAUX

A képzavar után (igen, tudjuk, hogy a tojás a tyúkból jön és nem a kakasból) ugorjunk vissza egészen a napóleoni időkig. A Bordeaux közelében található Haux (ejtsd: o) városában minden évben közel 5000 tojásból készítenek gigantikus rántottát, amit aztán a nép közösen fogyaszt el a főtéren. Teszik mindezt azért, mert a legenda szerint a nagy hadvezér, Napóleon igen nagyon szerette ezt az étket és arra kérte a kis település lakóit, adják össze mind, ami tojásuk csak van, hogy reggelire seregével együtt egy jót omlettezhessen.

Vesszen Júdás! – BRAZÍLIA

A vérmes dél-amerikai nép hatalmas szalma figurák képében ábrázolják a bibliai történet árulóját, Júdást. Az utcákon fellógatott bábokat aztán szépen szétverik, annak rendje és módja szerint. Hogy végül kisebb utcai karneválok közepette üdvözöljék a megváltás hírét.

Tavaszi “Halloween” – SVÉDORSZÁG

Míg Magyarországon csak a fiúk vándorolnak háztól házig, addig a svéd gyerekek körében a lányok sincsenek kirekesztve a gyűjtögetés öröméből. A különböző boszorkák bőrébe bújó, jelmezes fiatalok rajzaikkal és festményeikkel “házalnak” a környékbeli otthonokban, amelyeket édességgel szokás megfizetni. Ahogy a felvétel is tanúsítja, a szomszédos Finnországban is hasonló a húsvétolás.

Ki az edényekkel az ablakon! – GÖRÖGORSZÁG, KORFU

Mi lenne szórakoztatóbb és ünnepélyesebb, mint hatalmas tárgyakat kidobálni az ablakokon? Nos a görögök – legalábbis Korfu szigetén – ezzel a különös hagyománnyal ülik meg a Húsvétot. Egyes vélemények szerint a szokást a velenceiektől nyúlták le (nem a Fejér megyei, hanem az olasz velenceiektől), akik az újév első napján művelték ugyanezt. Bárhogy is, eddig ez a legszórakoztatóbb és legveszélyesebbnek tűnő népszokás.  

Víz helyett “ostor” – CSEHORSZÁG

A közeli, közép-európai ország hagyománya érthető módon hasonlít a hazaira. Bár Magyarországon is előfordul a barka ággal való vesszőzés, a cseheknél kifejezetten az “ütlegelés” áll a középpontban. A kézzel készített ostorokat a szláv fiúk szalagokkal díszítik, majd, a locsolkodáshoz hasonlatosan itt is csoportosan “követik el” a termékenységet elősegítő szokást. A csapkodás persze csupán játékos, fájdalmat okozni nem ér, viszont ehelyütt az övön aluli ütések egyedül az elfogadhatóak. Talán nem meglepő, ha azt mondjuk, a szlovákoknál is hasonló keretek között biztosítják be a népszaporulatot a fiatalok.

Középkori hangulat és némi vallásos tűzijáték – OLASZORSZÁG, FIRENZE

A karneváli hangulat talján földön szinte elengedhetetlen. A középkori maskarákba, jelmezekbe öltözött felvonulók útja a helyi katedrálishoz vezet, ahol a püspök, az ünnepi mise és a Glória felhangzása után jelt ad a tűzijáték megkezdésére. A “Scoppio del Carro”, a tüzes kocsi egyébként érdekes látványosságnak tűnik, kérdés, mennyien férnek biztonságosan a közelébe.   https://www.youtube.com/watch?v=QMdXdKvpxs0  

Egy könnyed, derűs nagypénteki fieszta! – BERMUDA

A gyász kedves formáját választották a bermudai szigetlakók. Nagypénteken ugyanis az ünneplők saját készítésű sárkányt eregetnek és tőkehalat esznek. A monda szerint a szokás egy, a brit csapatoknál szolgáló tanár nevéhez köthető, aki nem tudta, hogy magyarázza el Krisztus mennybemenetelét a helyi bennszülötteknek. Az illető végül egy papírsárkányt hívott segítségül szemléltető eszközül. A siker pedig olyan nagy volt, hogy az eregetés hagyománnyá vált.

Tojás háború! – BULGÁRIA

A bolgárok a festegetés és főzőcskézés helyett nemes egyszerűséggel fogják és egymáshoz vágják a tojásaikat. A csatából az kerül ki győztesen, akinek a tojása épp bőrrel, vagyis héjjal megússza a dolgot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tojásokat nem dobálják, hanem a felek a kezükben tartva egymáshoz ütik a “versenyzőket”. A szokás egyébként Görögországban is divatos, hiába, a földrajzi közelség mindenütt, nem csak a mi régiónkban számít! A tojás háború – vagy inkább koccantás – családon belüli győzteséről úgy tartják, ő lesz az év legsikeresebb tagja az elkövetkezendő esztendőben. Egy másik bolgár népszokás szerint a família legidősebb nő tagja az első, festett piros tojással bemázolja a gyerekek arcát, ezzel biztosítva az egészséges, pirospozsgás kinézetet a jövő évre.

Hála a vízért! – SVÁJC

Bár az ember azt gondolná, ha valahol, hát Svájcban a csokitojás az első számú attrakció, jelentősen téved. A semlegesség szobraként ismert ország ugyanis a Húsvétot egy fontos gesztussal tölti: a helyiek hálát adnak a hegyekből csordogáló, életet adó vízért. Ennek okán aztán minden szökőkutat virágokkal és papírszalagokkal díszítenek fel.Nagyon szép szokás, Húsvéttól függetlenül bármely nemzetnek ajánljuk a víz előtti tisztelgést, és persze az ésszel való gondolkodást és használatot a kincset érő anyagról!

Ahol kifüstölik a rosszat – NÉMETORSZÁG

Bár mára az ilyen és hasonló szokások komoly kockázatot rejthetnek – gondoljunk csak a Fonyód melletti berek tragédiájára, vagy épp a lángoló Notre Dame-ra -, megfelelő elővigyázatosság mellett nyilván kiváló tradícióként fennmaradhat a német tűzszekér görgetése. A hatalmas, lángoló tűzgolyó, amennyiben épségben ér a lejtő aljára, bő termést jelez. Ezt aztán hatalmas vigassággal meg is ünneplik a germánok!

Nyúl helyett bilby! – AUSZTRÁLIA

Miután a világ másik végén élő ausztrálok kifejezetten nem állhatják a kártékony rágcsálónak tartott nyulakat, az országban élő gyerekek csoki bilby-t kapnak. A magyarul erszényesnyúlnak nevezett állatka igazán alkalmas a cukiság faktor kimerítésére, olyannyira, hogy a Dreamworks 2018-ban egy 8 perces animációs filmet is szentelt a kis méretű lénynek. Bízunk benne, hogy ahogy élő nyulat, úgy igazi bilby-t sem szerez be senki, sem idén, sem máskor felelőtlenül…    

És a hedonista megoldás: egy hét öröm! – GUATEMALA

A közép-amerikai ország olyannyira nagy tisztelettel adózik az ünnepkörnek, hogy egy egész hetet szentel a virág szőnyegekkel tarkított eseménynek. A színpompás kavalkád persze zenével, felvonulásokkal is kiegészül.     És ha mindez nem volt elég, irány a nagy világ, fedezz fel te is más, gazdag kultúrákat, szokásokat! Akár az internet és az információ áramlás erejével, akár élőben, bejárva közelebbi és távolabbi vidékeket! Az élet biztos, hogy színesebb lesz, ha nyitottan tekintesz rá! Kellemes előkészületeket és mulatságot kíván 2019-ben is a hazai ünnepségekhez a MediaMarkt!