Ilyen lesz a PS5 és az Xbox Series X – még nem is láttuk, de már most leesett az állunk

A Sony PlayStation 5-jéről napokon belül lehull a lepel és az új Microsoft-konzol sem várat sokat magára. Íme az előrejelzéseink és az érveink, hogy miért érdemes hamarosan neked is választani.

Itt az idő, most már tényleg nincs mese (és hamarosan pletykák és egyéb híresztelések sem lesznek): hamarosan leleplezik az új konzolokat, karácsony előtt pedig kézbe is vehetjük a PlayStation 5-öt és az Xbox Series X névre keresztelt gépet, amely a jelek szerint (és az évek során) konzolcsaláddá bővül majd.

Az nagyon változó, meddig tart egy-egy konzolgeneráció, a most leköszönő előtti, az Xbox360 és a PlayStation 3 majd’ tíz évig húzta, ez a mostani pedig hétévesen búcsúzik majd. Azt viszont pontosan lehet tudni előre, hogy mikor kezdenek fészkelődni a gamerek: négy-öt év és beindulnak a találgatások, az iparági sustorgások, a pletykák és a szivárogtatások, utóbbiakra a gyártók már tudatosan játszanak, „véletlen” felbukkanásokkal tüzelik a hájpvonatot, hatalmas ingyenreklámot gerjesztve maguk köré.

A név és egy-két adat már nyilvános és megerősített, de egy-két kis videót leszámítva igazi játékokat még nem láttunk, sőt, a PS5 kinézetét is homály fedi, legfeljebb a kontrolleréről tudjuk, hogy néz majd ki. (Spoiler: majdnem úgy, mint az Xbox One-é.) Mindig jó kérdés, ki mikor (és főleg: milyen sorrendben) leplezi le az új vasakat, legutóbb (tehát 2013-ban) a Microsoft kezdte, nem volt jó ötlet: az akkori megalomán prezentáció eléggé félrement, a Sony ezt jól ki is használta és a karácsonykor kezdődő nagy konzolháború első pár évét bizony meg is nyerte. Ezúttal másképp lesz: a Sony kezdi, a japán gyártó pár hete beígért egy 5-i dátumot, ám ettől (példamutatóan) elállt, arra hivatkozva, hogy „vannak most fontosabb hangok is, amelyeket hallani kell”. (Természetesen a rasszista rendőri erőszak miatt tiltakozó milliókra gondoltak.)

Bár a tüntetéseknek még koránt sincs végük, a showbiznisznek menni kell tovább, az új, immár végleges időpont június 11-e, ekkor leplezi le a Sony az új PlayStationt. És szokás szerint ezekben a napokban, a nagy bemutató előtt a legtöbb a kérdés. A legjobb pedig az, hogy – mivel évtizedek óta megszállott gamerek vagyunk mi is – a legtöbbre már válaszolni is tudunk, vagy azért, mert követjük a híreket, vagy azért, mert sok mindent láttunk már és képesek vagyunk kiegészíteni a hézagokat. Haladjunk is szépen, sorban: minden, amit most lehet és érdemes tudni az új konzolokról, kérdések és válaszok formájában.

Tényleg jönnek?

Igen, nagyon úgy néz ki. Ez első sorban a koronavírus miatt volt kétséges, a játékkonzolokat (az elektronikai cikkek nagy részéhez hasonlóan) Kínában szerelik össze, így maga a gyártás és az alkatrészek beszerzése is lehetetlennek tűnt tavasszal, amikor már javában pörögniük kellett volna a gyártósoroknak. Úgy tűnik azonban, hogy az akadályok elhárultak: a két konzol biztosan jön karácsonykor, a kérdés az, elég lesz-e a kínálat a kereslethez (tippünk: jobb lesz felkészülni az átmeneti hiányra), és hogy nem lesznek-e emiatt kissé drágák. (Tippünk: a szokásosnál drágábbak lesznek, de nem emiatt.)

Ha már itt tartunk:

Mennyibe kerülnek majd?

Teljesen természetes, hogy mindenkit ez foglalkoztat. A válaszunk sajnos az, hogy nem tudjuk. A piaci hagyományok szerint félig meg is nyeri a háborút, aki olcsóbban adja (így lett az erősebb, és mégis olcsóbb PS4-é ez a generáció), így a gyártók készek akár annyira lenyomni az árat, hogy még rá is fizessenek, azzal, hogy a játékokon majd megtérül. Emlékeztetőül: az Xbox One 160, a PlayStation 4 130 ezer forint körüli árral debütált, előbbi azért volt drágább, mert kötelező jelleggel hozzácsapták a Kinect mozgásérzékelőt, amely a lehető legrosszabb döntés volt a Microsoft részéről. (Egy-két évvel később korrigálták is.)

A helyzet az, hogy bár önmagában a koronavírus miatt nem lettek sokkal drágábbak az alkatrészek, még így is elég sokba kerülnek azok a komponensek, amelyek illenek a Sony és a Microsoft ambícióihoz: videoprocesszor-teljesítmény, háttértár, processzor és így tovább. Csak egy példa: az új konzolok az adatokat a korábbihoz képest akár százszor (!) gyorsabban beolvasó SSD-re épülnek majd, ez pedig nagyon meglódítja majd az árat. A tippünk az, hogy mindkét gép 500 (vagy akár 600) dolláros, azaz 160-200 ezer forintos áron kerül majd a polcokra, ez pedig két-három év után kezd el szépen megszelídülni.

Mit tudnak majd?

Először is: ezek játékkonzolok lesznek, azaz (egyéb multimédiás okosságok mellett) játszani lehet majd rajtuk. Ezt azért fontos kiemelni, mert a Microsoft az Xbox One-t anno úgy mutatta be, mint a nappali központját, a multimédiás hubot, amelyen tévézni, filmezni, zenét lejátszani is lehet – és mellesleg játszani is. Ezzel alaposan mellélőtt. A két nagy gyártó tehát mostanra világossá tette, hogy a legfontosabb a játék és a játékos.

Ahogy a mostani Xbox és PlayStation is, az újak is pc-s architektúrára épülnek majd, azaz a pc-s piacon is kapható (igaz, kissé testre szabott) alkatrészekből állnak, legfeljebb az operációs rendszer és a kezelőfelület lesz más. Ez jó hír a fejlesztőknek: sokkal egyszerűbb így játékot készíteni, korábban ugyanis két-három teljesen eltérő konzolra és a pc-kre külön-külön kellett figyelniük. Most elég egy alapverziót a különböző platformokhoz igazítaniuk. (Igaz, általában ez is hatalmas meló.)

Mindkét konzol bitangerős lesz, ígérik. Az persze relatív, hogy mit jelent a bitangerős: a jelek szerint a PS5 kicsivel több mint 10, az Xbox Series X pedig 12 teraflop teljesítményre lesz képes. (A terafloppal jelölik az egy másodperc alatt elvégezhető lebegőpontos műveletek számát, azaz kis leegyszerűsítéssel a grafikai számítási összteljesítményt.) Ez nyolc-tízszer annyi, mint a mostani konzolok első változata, de alig több mint kétszer annyi, mint a két felturbózott, jelenleg is kapható változaté, a PlayStation 4 Pro és az Xbox One X. (Amely, csak hogy egyszerűbb legyen, nem keverendő össze a most bemutatandó Xbox Series X-szel!) Már-már vicces, hogy mindkét gyártó ragaszkodik ahhoz, hogy az ő konzolja lesz a valaha gyártott legerősebb, és bizonyos szempontból mindkettejüknek igaza van. Nyers erő tekintetében a Microsoft vezet, a PlayStation ügyesebben takarékoskodik az energiával és osztja majd el a teljesítményt – jelenleg ennyit tudunk. Mindkét konzol hardveresen támogatja majd a lenyűgöző megvilágításért (értsd: dinamikusan szóródó, visszavert és elnyelt fényhatások) felelős ray-tracing technológiát, igaz, a csak ezért felelős számítási egységek híján egy kicsit trükkösebben, agyafúrtabban, mint a pc-be illeszthető legújabb Nvidia videokártyák.

További jellemzők:

  • Mindkét új konzol nyolcmagos AMD Zen 2 típusú processzort használ majd;
  • 16 gigabyte GDDR6 RAM-mal látják el őket;
  • A PS5-nek 825 gigabyte-os, az új Xboxnak 1 terabyte-os SSD háttértára lesz;
  • Mindkettő lejátssza majd a 4K UHD Blu-Ray lemezeket;
  • 8K-ban és 120 Hz képfrissítésre is képesek lesznek. (Igaz, a becélzott, reális érték 4k és 60 képkocka/másodperces képfrissítés; a nagyon-nagyon számításigényes játékok inkább 30-on futnak majd, tehát nem kell rohannunk a boltba a legújabb 8K-s tévéért.)

Arról nem tudunk, játszhatunk-e a már meglévő, mostani vagy előző generációs játékainkkal. Értelemszerű lenne, hogy igen; az biztos, hogy a Microsoft gondoskodik majd arról, hogy fussanak legalább a népszerű címek, a PlayStation esetében nagyobb a homály. Nem tudni például azt sem, működik-e majd a jelenlegi PSVR headset, sőt azt sem, hogy érkezik-e az új verzió a következő konzollal.

Mint láthatjuk, az SSD-k mérete kifejezetten kicsi, jó esetben 10-12 játék fér majd el a konzolokon, zsonglőrködniük kell majd a hardcore gamereknek. Azt azért nem árt tudnunk, hogy ekkora teljesítményre egy mai felső-középkategóriás pc is képes.

Akkor minek vegyek konzolt? Jó nekem a pc is!

Jogos felvetés, ám a helyzet szerencsére nem ilyen egyszerű. Van ugyanis pár megdönthetetlen érv, hogy miért érdemes kiválasztani a kedvenc konzolplatformunkat és ragaszkodni hozzá. Például:

  • Olcsó. Na jó, önmagában soknak tűnhet a fent jelzett ár, de mégis: egy teljes értékű, a legújabb játékokat jó minőségben, felbontással, képfrissítéssel futtatni képes gaming pc másfélszer-kétszer olyan drága, mint egy konzol, még akkor is, ha magunk építjük meg.
  • Optimalizált játékok. Ahány pc, annyiféle konfiguráció és annyiféle hibalehetőség, amelyre a fejlesztőknek mind gondolniuk kell, ha játékot dobnak a piacra. Nem véletlenül sok a katasztrofális pc-s port. A konzolok egységesek, tehát könnyebb és egyszerűbb fejleszteni rájuk. Az eredmény: jobb eséllyel kapunk minőséget a pénzünkért.
  • Optimalizált gépek. A konzolok teljesítménye ugyan papíron eltörpül a csúcskategóriás pc-kéhez képest, ehhez képest meglepő, hogy milyen minőségű grafikát képesek produkálni. Ennek egyik oka, hogy nem áll egy böszme, memória- és processzorigényes operációs rendszer a hardver és a játék kódja közt (mint a Windows), az alapszoftver kisebb, elegánsabb, a játékok igényeihez igazított. Az ügyes fejlesztők még a konzolgenerációk utolsó éveiben is olyan címeket tettek le az asztalra, hogy a pc-seknek is tátva maradt a szája.

A Sony például nemrég kiadta ezt a videót – nekünk pedig tátva maradt a szánk. A videót készítő (és az ezért a látványért felelős Unreal Engine-t fejlesztő) Epic Games esküdözik, hogy ezt egy PlayStation 5-ön rögzítették, és igen, tényleg így néznek majd ki a játékok.

  • Egyszerű. Értjük a pc gamereket, akik bármire készek, hogy kihozzák a maximumot kedvenc játékaikból, azaz órákat, napokat szánnak a finomhangolásukra, de egy átlagos, dolgozó, felnőtt embernek erre nincs ideje. Ezért (is) nagyszerűek a konzolok: beteszed a lemezt (esetleg vársz egy kicsit a frissítésre), és már játszhatsz is. Ennyi az egész.

Játszani? Jó, de mivel?

Hát igen, ez a lényeg, és sajnos ez az, amiről a legkevesebbet tudunk. Az biztos, hogy teljesen mindegy, milyen számokkal dobálóznak a gyártók, minden konzol csak annyira jó, mint a rá megjelenő játékok. Éppen ezért igyekszik mindkét nagy cég a saját konzoljára kihozott exkluzív címekkel aratni. (Az Xbox mondjuk kissé egyedi eset, hiszen az utóbbi években minden arra megjelenő játék kijött Windowsra is.) A Microsoft saját szellemi terméke például a végtelenül sikeres Halo, a Forza vagy a Gears of War, azaz ők a lendületes, szórakoztató akcióra helyezik a hangsúlyt.

A Sony hatalmas rizikót vállalt, amikor az aktuális trendekkel (úgy mint: online multiplayer, kompetitív, kooperatív, open world, shared world és így tovább) szembemenve úgy döntött, csak azért is feléleszti és életben tartja a klasszikus, történetalapú, egyjátékos műfajokat. Ennek megfelelően egyre-másra jelentette meg az elképesztően igényes címeket a PlayStation 4-re. The Last Of Us Remaster, Uncharted 4, God of War. Horizon: Zero Dawn, Detroit Become Human, Days Gone és Dreams, hogy csak egy párat említsünk. Ezek a játékok tényleg felnőttnek nézik a közönségüket, akik nem riadnak vissza az érzelmektől, a drámától és attól, hogy nem biztos a happy end. A játékosok pedig nem győztek hálálkodni ezért, például a pénztárcájukkal. Például ezért nyerte meg eladások tekintetében ezt a menetet a Sony.

Eddig csak a Microsoft villantott egy-két játékot, sajnos azokat sem játékmenet-videók, inkább a hype felkavarására alkalmas promóciós mozgóképek formájában. Azaz: egyelőre nem sokat tudunk arról, konkrétan mikor és mire számíthatunk.

Azt viszont tudjuk, hogy a videojáték-piac jelenleg a legtöbb pénzt megmozgató ága a szórakoztatóiparnak (igen, nagyobb, mint Hollywood), és azt is tudjuk, hogy mind a Sony, mind a Microsoft a játékosok kiszolgálását tűzte ki maga elé az elérhető (és megvásárolható) legjobb stúdiókkal. Azaz az egyetlen igazi tanulságunk mára:

Csodás évek jönnek.

107642cookie-checkIlyen lesz a PS5 és az Xbox Series X – még nem is láttuk, de már most leesett az állunk