Kossuth Lajos és az ördögi fonográf!

Avagy egy történelmi alak recsegős hangja és egy kis technológiai “hogy volt?”. Fonográf, gramofon, hanglemez: a hangrögzítés első fecskéi.Hallotta már Magyarország kormányzó-elnökének, a magyar szabadságharc szellemi vezérének édes-bús szavait? Különös, de a monumentális szobrokról, papírpénzekről és tankönyvekből ránk néző férfitól

fennmaradt egy beszéd 1890-ből!

Hogy lehetséges ez? Milyen technológia állt rendelkezésre a XIX. század végén és hova fejlődött a hang rögzítés a fonográf, majd a lejátszás a gramofon és utódai megjelenésével? Elmondjuk!

A hang rögzítésének vágya már a középkorban erősen foglalkoztatta az emberiség néhány gondolkodóját. Az ötödik század végén Bonetius, római filozófus (475-524) már világosan leírja a hang és a mozgás gyorsasága közötti összefüggést. Az emberi hangot rögzíteni azonban még sok-sok évszázadon keresztül nem sikerült. Az első, ténylegesen működő hangrögzítő és visszajátszó szerkezet, a fonográf, vagyis a hangíró (görög) atyja egy bizonyos Thomas Alva Edison volt. Igen, az az Edison, aki többek között a szénszálas izzólámpát szabadalmaztatta, és aki olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Puskás Tivadar, vagy épp későbbi nagy ellenfele, Nikola TeslaEdison tehát – közel 1000 más eszközön felül – 1878-ban megajándékozta a világot a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközzel, a hengeres fonográffal.

Forrás: Wikimedia Commons

A fonográf működési elve

A készülék számára a hangot egy tölcsér gyűjtötte össze, melynek végén egy membrán volt, amelyet a hang rezgésbe hozott. A membránhoz egy acéltű kapcsolódott, amely egy forgó viaszhengerre spirálisan belekarcolta a hangnak megfelelő rezgéseket. Viasz helyett eleinte vékony ónréteggel bevont hengereket is használtak. A visszajátszás ennek pontosan a fordítottja volt. A hengerre rögzített barázda megmozgatta a tűt, az átadta a rezgéseket a membránnak, majd a tölcsér hallhatóra erősítette a hangot.

A hangminőség eleinte siralmasan gyenge volt, a játékidő pedig mindössze 2 perc. Ráadásul a hengerek élettartama nem volt több, mint néhány tucat lejátszás. Később új hengeranyagok kikísérletezésével a hangminőség jelentősen javult, a műsoridő 4 percre növekedett. A hordozható, viszonylag kis méretű fonográfkészülékek évtizedeken át használatban maradtak, egyetlen lehetőségként házi, vagy stúdión kivüli hangrögzítésre a magnetofon megjelenéséig. Használták diktafonként, népdalok gyűjtésére, vagy híres emberek hangjának megörökítésére. Lásd a mi esetünkben!

Forrás: Wikimedia Commons

A történelmi felvétel

Kossuth Lajos beszédének felvételét két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án, Torinóban.

Kossuth kisebb-nagyobb megszakításokkal 1865 óta élt itt önkéntes száműzetésben. Magyarországi híveivel állandó levelezésben állt, időnként látogatókat is fogadott, azonban az 1890. október 6-i aradi ünnepségre szóló meghívást a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát osztrák – magyarnak soha el nem ismerő Kossuth nem vállalta. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra.

A röviddel azelőtt Amsterdamban 4000 forintért vásárolt, jó minőségű készülék Edison 1877-ben szabadalmaztatott találmányának már egy továbbfejlesztett, valószínűleg elektromos erővel hajtott változata lehetett. Tulajdonosa, a jómódú Felner egyike volt annak a 845 magyarnak, akik 1889 őszén – a párizsi világkiállításra utazóban – Torinóban felkeresték a kormányzót. Ajándékképpen egy kevés hazai földet is vittek magukkal. Kossuth rendkívül meghatódott a gesztustól és közel két órán át beszélt életéről, öregségéről, betegségéről, a magyar politikai életről. Ekkor merült fel a hallgatóságban, hogy Kossuth élő szavát meg kellene örökíteni és hazavinni az otthoniaknak.

És hogy miért ilyen keserű a beszéd? Kossuth 1890 januárjában – az országos felzúdulást és mozgalmat kiváltó ún. honossági törvény hatálybalépésével – elveszítette magyar állampolgárságát. Az az ember és politikus, aki az életét a hazájának szentelte. Az emiatt érzett fájdalom és csalódottság Kossuth időskori beszédeinek és írásainak végül visszatérő elemévé vált.

Forrás: AFP

Ritkaság, több szempontból is!

Az 1890. szeptember 20-án készített hangfelvétel páratlan hangrögzítéstörténeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti. Mivel a felvétel restaurálása során elsősorban Kossuth eredeti hangszínének, karakterének megtartására törekedtek a szakmeberek,  még a „tisztított” felvétel is nehezen érthető az erős háttérzaj miatt. Éppen ezért célszerű az írott szöveggel együtt követni a beszédet, ahogyan azt már a kortársak is tették. A szöveget, valamint további hihetetlenül izgalmas háttérinformációkat a MEK linkjén keresztül lehet elérni!

A felvétellel kapcsolatos információk a Magyar Elektonikus Könyvtár munkatársainak kutatásait dicsérik!

Tovább a technológia mezején!

Míg a fonográffal a tömeggyártás még nem volt megoldott, a szinte azonos elven működő, de henger helyett lapos korongot, hanglemezt használó, Emile Berliner által kidolgozott gramofon, a későbbi lemezjátszó közvetlen elődje már megugrotta ezt a lécet. Noha a fonográffal ellentétben a lejátszó hangot rögzíteni nem volt képes, a hanglemezek ipari mértékű gyártása hamarább megoldódott, mint a műsoros fonográfhengerek sokszorosítása.

Így aztán beindult a lemezek gyártása és a gramofon térhódítása. A Csengetett Mylord? rajongók számára bizonyára ismerős szerkezet egyébként reneszánszát éli, igaz, inkább formailag, mintsem technikailag jön vissza a tölcséres lejátszó divatja. A gramofon és persze a különböző anyagok fejlődésével végül elérjük a hanglemezek és lemezjátszók korát. Azt a minőséget, amit tulajdonképpen még mindig nem szárnyalt túl semmi.

A digitális éra fantasztikus újításokat hozott, de a mikrobarázdás lemezek hangzását – természetesen a megfelelő lejátszó, és hangfal mellett – egyszerűen nem lehet utolérni. Talán azért is lett ismét divat vinyl lemezt és lejátszót vásárolni. Egy jó végfokkal mára a legújabb sikeralbumok számait is olyan minőségben hallgathatjuk,

amibe nem csak a falak, de a szív is tényleg beleremeg.

A lemez tehát jó, különleges. Ha nem így lenne, Kossuth se annak ősére beszélt volna…

55360cookie-checkKossuth Lajos és az ördögi fonográf!