Agatha Christie? Rejtő? Salinger? Könyvek, amiket a gyerek sem fog utálni a szünidőben!

Romló szövegértés és koncentrációs képesség, egyre megrázóbb helyesírási készség. Bár a nyelv egy folyamatosan változó jelenség, a mára egyre komolyabb elkorcsosulásának nem csak “esztétikai” következményei vannak. Miért fontos, hogy olvasson a gyerekünk és hogyan tegyük vonzóvá a könyveket számára? Néhány személyes gondolattal és számos konkrét könyvvel készültünk a témában!

 

Nem a jó jegyért kell olvasni!

 

A gyerekeket nem a jó tanulmányi átlag miatt érdemes már az első naptól (igen, az első naptól!) a könyvek szeretetére szoktatni. A kognitív képességek és kapaszkodjunk meg, az érzelmi intelligencia kapcsán is fokozottan fontos, hogy egy emberi lény képes legyen gazdag szókinccsel, választékosan kommunikálni. Így könnyeben veheti majd fel a harcot az őt ért sérelmekkel, támadásokkal szemben, de az érzelmi és magánélete is kiegyensúlyozottabb és boldogabb lehet, ha nem csak tőmondatok megalkotására képes. Mára egyre gyakoribb, hogy az emberek bátran fordulnak terapeutához, ha úgy érzik, elakadtak az életükben. A most felnövő generáció kapcsán pedig már szinte naponta hallani, pánikbetegek, szorongók, “problémásak” a gyerekek. 

 

Ezeket a terheket mi (egyénileg és globálisan) pakoljuk rájuk, tehát közös felelősségünk legalább a megfelelő védekezést megadni az egyre gyorsabban változó és elidegenedésre hajlamos világ hatásai ellen. Szerencsére az ember társas lény ösztöne nem engedi, hogy teljesen szétessen a társadalom, hogy már csak gépeken csüngő vegetáló lények legyünk. Úgy vagyunk kódolva, hogy az ilyen negatív utópiák jó eséllyel sosem következnek be. De egyéni szinten egyre több kommunikációs és önkifejezési probléma adódik. És ez bénítólag hathat az egyénekre, valamint károsan kihathat a környezetükre is. 

 

Régen minden jobb volt?

 

Nem. Mindig is volt, aki szeretett olvasni és olyan is, aki nem. Ráadásul korábban szinte ügyet sem vetettek az iskolákban a diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia jelenségére. Vagy épp bármely más, tanulást nehezítő körülményre. Egyen elvárásoknak kellett megfelelni, ha lassabb voltál és lemaradtál, általában rossz tanulónak bélyegeztek. 

Bár az olvasás szeretete önmagában nem garancia mindenre, az elvont gondolkodás képessége, a képzelőerő fejlesztése és persze a már említett gazdag szókincs hatalmas előny lehet minden ember számára. Nyilván nem szabad elfelejteni, hogy 2019-et írunk és a világ már egy generáció alatt is teljes változásokon ment át. Még a mai 30-as, 40-es szülők is “másban” nőttek fel, bár a kapcsolatunk a technológiával – elsősorban a nagyvárosokban – kézenfekvő, többségünk számára az oktatás még sokkal szigorúbb rendben zajlott. Egyébként nem kétséges, hogy mindig volt aki utált olvasni és mindig akadtak klasszikus könyvmolyok. De míg 20-30 évvel ezelőtt a többség a kötelező olvasmányokat tényleg elolvasta, vagy legalább kivette a könyvtárból a “kötelezők röviden” antológiát, addig mára már ez a vonal kihalni látszik. 

 

Otthon, édes otthon…

Az olvasásra való fogékonyság mindig is otthonról jött. Egy szegényebb környezetből, ahol sem idő, energia, sem akár könyv nem volt, hogy este meséljenek a gyerekeknek, jó eséllyel a legtöbb kicsinek idegen volt az iskolai nyomás és a betűk befogadására való kényszerítés. Olvasni ugyanis akkor akar majd egy gyerek, ha vonzóvá válik számára a betűk, szavak megfejtése, vonzza a történetek folytatása. Ez nem csak a megfelelő könyvek kiválasztásán, de a mi lelkesedésünkön és kitartásunkon is múlik. Lehet hibáztatni a gyengébb irodalom tanárt vagy az elbaltázott kötelezők listáját, a gyerekünk akkor is vágyni fog a mentális kalandokra, ha az iskolában a lehető legrosszabb feltételek mellett adagolják neki az olvasást. A munka születéskor kezdődik, 2-3 évesen kezd kiteljesedni, 5-6 évesen pedig már akár csúcsra járhat. Ehhez mi és azt esti mese, a meghitt, szeretetben és türelemben eltöltött együttlét kell. Ha nincs este akár 10-15 percnyi, ideális esetben legalább fél órányi időnk a gyerekünkre, gyerekeinkre, el kell gondolkodnunk, hogy biztosan mindent jól csinálunk-e. 

A rendszeres esti mese olvasás egyébként nem csak a fenti képességeket segíti, de a gyerekek számára nagyon fontos keretet és rutint és biztosítja, csökkentve ezzel bármilyen felmerülő stresszt és szorongást. Emellett a meséknek saját pszichológiai hatásuk is van, számos kutatás, könyv és módszer foglalkozik a különböző népek fiktív történeteivel, amelyekből a saját fajunkra is visszakövetkeztethetünk. A mesélés az emberiséggel van annak létezése óta. Mára azonban szinte teljesen kiveszőben van, illetve a play gomb megnyomása és a rajzfilmek vették át a helyét. Ahogy említettük, ennek is megvan a helye a mai világban, mi is szerettük a régi tv készülékeken az Esti Mese főcímét és rövid történeteket nézni. De ez nem “vagy”, hanem “és” volt sok esetben.

 

Ha tehát megadjuk a gyereknek a figyelmet és időt, a kapcsolatot pedig este egy könyv segítségével mélyítjük el, nem csak nyugalmat, de “betű éhséget” is elérhetünk. Mert ahogy a gyerekek függetlenednek tőlünk, az új felfedezését annál önállóbban akarják elvégezni, rávetik magukat a számukra érdekes történetekre. Kicsit olyan ez, mintha egy családban természetes lenne a lovaglás, vagy a vitorlázás, vagy épp a foci meccs nézés, a közös túrázás. Aki olyan közegben nő fel, ahol egy (vagy több) aktivitás rendszeres, jellemző és ezt a közösség örömmel csinálja, jó eséllyel “függővé válik” és felnőtt korában is vissza-visszatér az adott elfoglaltsághoz. Aki kutyával nő fel, a legtöbbször egész életében kutyás marad. Akit télen síelni visznek, felnőttként is eljár a hegyekbe sportolni. Ha az olvasást, mint egy közös, örömteli foglalkozást vezetjük be, természetessé és igényeltté válik. Ha az iskolában szembesül először a kihívással a gyerek, ahol mindez kötelező, kisebb eséllyel kap rá az ízére. 

 

Mit adjak a gyerek kezébe?

 

Mindig vegyük figyelembe az érdeklődési kört, a karaktert. A lányokat nem feltétlenül csak a lányos könyvek fogják érdekelni, ahogy a fiúk kapcsán sem biztos, hogy csak a kalandregény típusú írások működnek. A fantasy világa mára hatalmas teret hódít, a Harry Potter – illetve a mozikban először a Twilight, majd a Marvel – éra óta, mintha mindenki menekülni akarna a valóságtól. Tulajdonképpen a fikció mindig is így működött, a szépirodalom számos alkotása nem törekszik realizmusra. A gyerekek képzelete végtelen szabad, mi rontjuk le ezt a korlátlan világot a szabályok, törvényszerűségek fokról fokra történő bevezetésével. A fantasy világ tehát nem rossz, a képzelet szárnyalása kihathat a kreativitásra is. Azonban érdemes vegyesen adagolni a teljes fikciót (ld. varázslók világa) és a minket körülvevő, megtapasztalható jelenségeket leíró mesés, szórakoztató történeteket. Egy kisebb gyerek számára pl. Roald Dahl Matilda három csodája vagy a Karcsi és a csokigyár ugyanúgy izgalmas lehet, mint a Roxfortot behálózó történetek. Érdemes néha odafigyelni, hogy olyan elemekkel is találkozzon a gyerek a könyvekben, amelyeket egy az egyben be tud azonosítani az életében. És amelyek segítségével bizonyos, őt érintő szituációkra is lát választ. 

Emellett nagyon fontos, hogy igyekezzünk valódi, minőségi irodalmat biztosítani, gazdag nyelvi fordulatokkal. Jókai mára tényleg szinte értelmezhetetlen egy gyereknek. Karinthy Frigyes és testvére, Emília Micimackó fordítása tökéletes példa a “magas művészetre” a gyerek irodalomban. A klasszikusokhoz bátran visszanyúlhatunk, az Ezeregy Éjszaka Meséitől Benedek Eleken át Lázár Ervin összes írásáig. Ezektől nem kell félni, egyszerűen még nem avultak el!

A kiskamasz korosztály számára a humorosabb könyveket érdemes bevetni, G. Szabó Judit vagy épp Brunella Gasperini bármikor “elviselhetővé” teszi a tinik szenvedését a saját, kaotikus családi perpatvaraik szórakoztató leírásával. Ebben a korban jó olyan könyvet a kézbe venni, amire a nyíló érzelmek a leginkább fogékonyak. A fiúk és lányok közötti feszültségek, a bimbózó szerelmek, a testvérharcok és persze a meg nem értettség megjelenése a lapokon biztonságérzetet adhat egy olyan időszakban, amikor egy gyerek épp nem feltétlenül akar kapcsolódni senkivel. 

A gimnazisták esetében a legjobb, amit tehetünk, hogy partnernek tekintjük őket. A mai tinik már sokkal előbb tisztában vannak az élet kérdéseivel, mint mi anno voltunk. Ez nem jelenti azt, hogy erőszakos, pornográf tartalmakkal kéne őket tömni. De bátran szembe nézhetnek mondjuk egy William Golding féle A legyek ura konfliktussal, vagy az 1984-ben, esetleg az Állatfarmban felbukkanó orwell-i problematikával. Ahogy J. D. Salinger is hasznos olvasmány lehet. Ebben az időszakban

érdemes rákérdezni, milyen gondolatai vannak a gyerekünknek a súlyosabb kérdésekről, témákról.

A filozófia iránt fogékonyabb fiatalok számára egy-egy Thomas Mann könyv elképesztő hatást válthat ki, A varázshegy mélysége egy szerelmi szál mentén egészen komoly tudással vértezheti fel az olvasót. Ha pedig pia, cigi és lázadás akkor Bohumil Hrabal ártatlan részegségei nyithatnak utat a minőségi alkoholizálás leírásaihoz.

A magyar és külföldi kortárs irodalom felfedezése pedig külön bónusz mindenkinek, hiszen ezek a művek a minket körülvevő jelenben születnek, reagálnak a világra: vagy homlokegyenest tagadva annak milyenségét, vagy izgalmasan felhasználva azt. Nyelv-bajnokokból akad bőven a könyvpiacon. Ha valaki már komoly tudásra tett szert irodalom terén, egy Bödőcs Tibor féle Addig sem iszik elképesztően jó szórakozást nyújthat. De az irodalmi paródiák akár kedvet is csinálhatnak egy-egy megidézett szerzőhöz. 

A választék annyira színes, hogy szinte már az okoz nehézséget, mihez kapjunk. Mindenesetre a néhány magas irodalmi mű mellé érdemes néha bedobni egy-két jobb ponyvát és szórakoztató irodalmat is. A vízpartokon és a fülledt ebédek után elfogyasztott oldalakhoz az örök kedvenceket, Agatha Christie-t és Rejtő Jenőt is jó szívvel ajánljuk, de persze a frissebb skandináv krimik is kiváló társaink lehetnek a nyáron, akár egymás kezéből kikapkodva a gyerekkel. 

 

Kapcsolódó MediaMarkt termékek: 

Paul Bright, Kate Saunders, Brian Sibley, Jeanne Willis – Micimackó, a legjobb mackó, 2899 Ft

Roald Dahl – Charlie és a csokigyár, 1899 Ft

Óda a sörhöz, 1599 Ft

Rejtő Jenő – Piszkos Fred, a kapitány, 1299 Ft

Rejtő Jenő – Vesztegzár a Grand Hotelben, 1299 Ft

 

88190cookie-checkAgatha Christie? Rejtő? Salinger? Könyvek, amiket a gyerek sem fog utálni a szünidőben!