Fáj az igazság? Akkor olvasd el az alábbi Playstation 5-ről és Project Scarlettről szóló cikket, aztán gyere a kommentdobozba, játsszuk le! Ahhoz képest, hogy azt mondták, évtizedekben (de legalább tíz évben) gondolkodnak, gyorsan elmúlt ez a generáció is, nem? Nekem legalábbis az az érzésem, mintha csak tavaly (vagy maximum tavalyelőtt) történt volna, hogy a Sony szimpatikus, a szavakat furcsán hangsúlyozó főgeekje, Mark Cerny a nyolcmagos processzorok, a nyolc gigabyte-nyi RAM és az 500 gigás tárhely erejéről áradozott, majd adtak némi ízelítőt pár (akkori szemmel valóban lenyűgözőnek tűnő) játékból, amelyek demonstrálták a Playstation 4 erejét, és amelyek feléből aztán nem lett semmi, vagy nem akkor és nem úgy lett, ahogy vártuk. Ám ez nem tavaly vagy tavalyelőtt volt, hanem 2013-ban. Vagy amikor (egy kicsivel a fentiek előtt) a Microsoft a szokásos hadonászós, harsány stílusában vizionálta a családi szórakoztatóelektronikai dobozt, amely megöli az összes addigi szórakoztatóelektronikai dobozt és nem lesz szükség semmi másra, ha az ember tévézni, kommunikálni vagy játszani akar, csak a fantasztikus, forradalmi, várhatóan minden elsöprő sikerű Xbox One-jára. El is adtak belőle 45 milliót, míg a Playstation 4 most jár százmillió körül. Vicces fordulatokat produkál az élet, nem? Akárhogy is, nyakunkon az új konzolgeneráció: ahhoz képest, hogy a Nagy, Hivatalos Leleplezést még egyik gyártó sem ejtette meg, egészen sok konkrétumot lehet már tudni a két rivális dobozról. Ezek a konkrétumok ráadásul maguktól a stúdióktól, fejlesztőktől, illetve a Microsoft és Sony vezető embereitől származnak, tisztességes interjúkban és sajtótájékoztatókon beszéltek róluk, nem kell a mélygarázsok nyirkos, sötét sarkaiban ténykedő whistleblowerekre hagyatkoznunk hát. Itt az idő tehát, hogy végignézzük, melyik mit tud majd és miért lesz jó, ha megfelelően vastag pénztárcával készülsz 2020 karácsonyára. Ezzel pedig már le is lőttük az első kérdést:

Mikor?

A Sony hivatalosat még nem mondott, annyit lehetett tudni, hogy jövőre dobják piacra a Playstation 4 egyelőre név nélküli (de azért jó eséllyel Playstation 5-nek keresztelendő) utódját. Tekintve, hogy hivatalosan még meg sem mutatták, és az E3 végeztével egy darabi még biztosan nem is fogják, illetve, hogy a bemutatótól a polcokra kerülésig azért el szokott telni legalább fél év, biztos, hogy 2020 második felére várható. A Microsoft azonban az E3-on bejelentette, hogy a jövő évi ünnepi szezonban érkezik majd az egyelőre Project Scarlettnek keresztelt gép, azaz a karácsonyi örületre már ott kell lennie a polcokon. Azaz legkésőbb november elején, de inkább október végén jelenik meg. A Sony pedig egyszerűen nem teheti meg, hogy ettől nagyon eltérő időpontban dobja piacra a sajátját. (Emlékezzünk csak: a Playstation 3 2006-ban, egy évvel az Xbox 360 után jelent meg, például ezért is nyerte meg lazán azt a generációt a Microsoft.) Kimondhatjuk hát, hogy mindkét konzol jövőre, késő ősszel jelenik majd meg.

Mit tudnak majd?

Most sorolhatnánk a számokat és fantázianeveket, amelyek főleg a geekeknek mondanak valamit… Tudjátok, mit? Soroljuk is! Szóval, ahogy a most az utolsókat rúgó Playstation 4 és Xbox One, a következő generáció is az AMD chipjeire épül majd. Azt is tudjuk, hogy nyolc magos Ryzen processzorok adják a rendszer lelkét, ezek a Zen 2 7 nanométeres technológiával gyártott architektúráját hozzák. A grafikus megjelenítésért a szintén AMD-találmány Navi át- és továbbgondolt verziója felel. Ez utóbbiról a Sony és a Microsoft szakemberei elég ambiciózus jelszavakat emlegetnek: akár 8K-s felbontás, 60 képkocka/másodpercnél jóval gyorsabb képfrissítés, ray tracing. Fontos még, hogy hagyományos merevlemez helyett SSD-alapú tárhelyekkel szerelik fel a konzolokat (a Playstation például PCIe 4.0-ás szabvánnyal, amely 15-ször gyorsabb lesz a Playstation 4 meghajtóinál). A Microsoft például elárulta, hogy az új, egyelőre Project Scarlett néven futó konzolprojektje négyszer gyorsabb lesz az eleve meggyőző sebességű jelenlegi csúcskonzolnál, az Xbox One X-nél. Bármit is jelentsen ez. Azaz a két – beltartalmát illetően valószínűleg eléggé hasonló – konzol tulajdonképpen egy-egy fazonigazított, áramvonalas dobozba szuszakolt pc lesz, méghozzá nem is akármilyen. A történelem során először az eljövendő konzolok a mostani csúcs gamer pc-k szintjét hozzák majd, persze kisebb-nagyobb kompromisszumokkal. Ez egyrészt azért fontos, mert a “pc gaming master race”-hívő játékosok nem tudják többé kiröhögni a konzolokat azért, mert az ő vasukhoz képest már megjelenésükkor elavultak. Másrészt azért, mert ez nekik is jó: ha a konzolos fejlesztőknek sok a mozgásterük erőforrások ügyében, nem kell kompromisszumokkal terhelt pc-portokat kiadniuk, tehát a pc-s verziók is sokkal szebbek lesznek attól, hogy a konzolosok eleve szépek. Itt van például a Halo Infinite trailere – és igen, ez nem előre renderelt, hanem a játék grafikáját használó videó. Persze itt is el kell különítenünk a lényeget a bullshittől. A 8K és a 60 képkocka/másodpercnél nagyobb képfrissítés jól hangzik, de ehhez várhatóan azért az új konzolok is kevesek lesznek, főleg így, együtt. Arról nem is beszélve, hogy még a 4K-s tévék is csak most nőnek fel a piacon, a fentiekhez megfelelő szabványok (kijelzők és bemenetek-kimenetek) még évekig nem terjednek el tehát. A ray tracing és az SSD, na, az már valami! Az előbbi egy a csúcskategóriában most elterjedő, forradalmi megvilágítási technológiát jelöl, amely realisztikusan szimulálja a fény útját egy-egy térben, ügyelve arra, hogy a fotonok nem csak elhaladnak A-ból B-be, hanem a felületek elnyelik, szórják, visszatükrözik őket. Ha valakit ez bővebben érdekel, nézze meg ezt az összehasonlító videót a világ egyik legszebb játákából, a Metro: Exodusból. Ha ezt az új konzolok maguktól hozzák majd, az hatalmas, tényleg hatalmas előrelépést jelent majd a grafika terén. Az új SSD-k pedig arról gondoskodnak majd, hogy gyorsan, észrevétlenül, továbbítják (streamelik) a tárolt tartalmakat (modelleket, animációkat, textúrákat, tehát úgy általában a játék teljes világát) a tárhelyről a memóriába, annyira, hogy a tárhely szinte maga is RAM-ként viselkedik majd. Az eredmény: sokkal szebb és sokkal könnyedébben bejárható játékvilágok, észrevehető töltés nélkül. Ha a fentiekből nem derült volna ki, azért leírjuk: izgatottak és lelkesek vagyunk.

Úristen, mibe fog ez nekem kerülni?

Jogos kérdés, tekintve, hogy egy tisztességesen összerakott gamer pc 300 ezer forintnál kezdődik, a konzolok árának lélektani határa pedig 130 ezer forint körül van megjelenésükkor. (Oké, az Xbox One X-ért elkértek több mint 160 ezret, egyébként teljes joggal.) Pánikba esni azonban nem kell. A konzolgyártók egyrészt pontosan tudják, hogy tízmilliók nem adnak ki 500 dollárnál (tehát 150 ezer forintnál) nagyobb összegeket, úgy, hogy a jellemzők fele inkább ígéret, mint konkrét előny. Ez az 500 dollár egyébként a lélektani határ: ennyibe került a bivalyerősnek lefestett Playstation 3, alul is maradt a piacon. Másrészt a Sony és a Microsoft hajlandó a gyártási árun alul piacra dobni a konzolokat, hiszen tudják, hogy a fő bevételi forrás a játékfelhozatal lesz majd. Ehhez persze játékok kellenek. Ahogy az lenni szokott, az árat tudjuk meg utoljára, de tényleg nehéz elképzelni, hogy túl mernék lépni a fenti összeget.

Jó, de akkor most melyiket vegyem?

Ha már van konzolod, valószínűleg érzed vagy sejted a választ, de azért itt van a miénk is. Azt nem lehet tudni, melyik lesz az erősebb vas (a Microsoft azt ígérte, az övé, az előzetes fejlesztői csomagokat használó stúdióktól viszont úgy tudni, a Playstation megint beelőzi majd az Xboxot), de bármelyik is, valószínűleg nem tud majd annyival többet, hogy csak ezért válaszd azt. Arról nem is beszélve, hogy a több platformra dolgozó fejlesztőknek ritkán van idejük és pénzük finomhangolni a játékokat, hogy azok az okosabb konzol összes tulajdonságát kimaxolják. A kérdést tehát szokás szerint a játékok döntik majd el. A Microsoft a rossz kommunikáción és a kötelező Kinecten (erre emlékszik még valaki?) azért bukta el ezt a generációt, mert nem voltak jó ütemben kiadott erős exkluzív játékai: korrekt, de felejthető lett a legutóbbi Halo és Gears of War is, legfeljebb a Forza-játékok igazolták az Xbox One-tulajdonosok választását. A Sony eközben okosan ontotta magából a fantasztikus egyjátékos (!) címeket, mint a God of War, a Bloodbourne, az Uncharted, a Horizon Zero Dawn és így tovább. Mi tehát látatlanban is a Sony felé húzunk, igaz, a rivális szerencsére kapcsolt és nagyszerű stúdiókat és csapatokat vásárol fel, szóval a verseny éles lesz, ami megint csak nekünk, gamereknek jó hír. Ja, ha van pénzed, vedd meg mindkettőt. Abból baj nem lehet.

Mindent le kell majd töltenünk, vagy lehet majd azért még lemezen játékot venni?

Lehet. Egyszerűen túl sok gamer ragaszkodik ilyen-olyan okokból (ez külön cikket érdemelne) a ténylegesen általuk birtokolt, kézbe vehető és kölcsönadható fizikai hordozóhoz, már csak azért is, mert megjelenésükkor olcsóbbak, mint a digitális kiadás – ami ugye a kapitalizmus egyik furcsa anomáliája. Az internet ráadásul sok területen egyszerűen nem elég stabil és gyors, hogy erre alapozzák az egész iparágat.

Szuper, és mivel játszunk majd?

Vártuk a kérdést, bár reméltük, hogy megússzuk… Játékokat eddig ugyanis nem láttunk. Az biztos, hogy a most bejelentett, megjelenés előtt álló címek generációközi játékok lesznek majd, azaz a mostani és a következő konzolokra is megjelennek, de tényleg semmi konkrétumot nem tudnk. Az E3-on, ahol a Microsoft nyíltan beszélt a jövőről, erről pont nem árult el semmit, de a fent embedelt új Halo-epizód, az Infinite bemutatóját látva nehéz elképzelni, hogy nem következő genrációs címnek szánnák. Elájultunk továbbá a Flight Simulator trailerétől is. Akárhogy is, nekünk, gamereknek ez az egész kaotikus, zavaros és izgalmas generációváltás, ahogy mondani szokták, win-win helyzet lesz végül.