Ratchet & Clank: Rift Apart teszt

Ratchet & Clank nyolc év után tér vissza, hogy újból borsot törjön Nefarious orra alá, ráadásul sikerükön a multiverzum összes galaxisának sorsa múlik.

Az Insomniac Games bundás karaktere és krómozott segítője egészen 2002 óta sietnek a galaxis megmentésére Dr. Nefarious ellen. Nyolc esztendő kellett hozzá, de végre új résszel tér vissza kedvenc lombaxunk, hogy egy dimenziókon átívelő kalandra invitálja a PlayStation 5 tulajokat. Ha pedig valaki kételkedett volna abban, hogy nincs igény a minőségi akció-platformer játékokra, akkor a Rift Apart bizony minden kétkedőt könnyedén meg fog győzni. Az eredetileg a japán konzol nyitócímeként beharangozott Ratchet & Clank ugyanis minden elvárásunknak eleget tett, sőt egyes esetekben túl is teljesítette azokat.

A sztori szerint Ratchet és jó barátja, Clank a jól megérdemelt pihenést élvezik. Két évvel az előző világmegmentős kaland után egy hatalmas parádén találjuk magunkat, ahol az egész galaxis a két fáradhatatlan hős tetteit ünneplik. Clank a banzáj apropójából egy nem várt ajándékkal lepi meg a lombaxot, ugyanis a kis robot kijavította az előző történetekből ismert Dimenzionátort. Ennek használatával dimenziókat átszelve kutathatná fel saját faját, hiszen Ratchet jelenleg az utolsó élő lombax ezen a létsíkon. Persze, az ördög (jelen esetünkben Dr. Nefarious) sosem alszik, gonosz csatlósaival percek alatt elrontja a bulit és az így okozott káoszban megszerzi a létsíkokat manipuláló eszközt. A dokinak ugyanis elege lett, hogy Ratcheték mindig túljárnak az eszén, ezért egy olyan alternatív valóságba utazna, ahol rendre győzedelmeskedhet a bundás páros felett. A Dimenzionátor viszont a csetepaté közben meghibásodik, ami aztán nem várt események láncolatát indítja be – az egyre durvábban összemosódó dimenziók pedig végzetes pusztulást hozhatnak az univerzumra. Főhőseink így kötnek ki abban a párhuzamos valóságban, ahol Nefarious áll mindenek felett, ezáltal egyszerre két főgonosszal kell szembeszállniuk, hogy megmentsék az összes párhuzamos valóságot.

A prológus végén viszont Ratcheték elvesztik egymást, így Clank társaként ezen a ponton kapcsolódik be a játék új szereplője, Rivet. Ebben furcsa, Nefarious által uralt alternatív dimenzióban Rivet testesíti meg az utolsó ismert lombaxot. Az előzetesek alapján számomra furcsa húzás volt behozni egy új szereplőt, de az a helyzet, hogy a szürkebundás figura a játék egyik legszerethetőbb karaktere lett. A Clank és a Jennifer Hale által alakított lombaxlány célja, hogy valahogy befoltozzák az univerzumok közötti határvonalakat, ami nagyjából a történet felét fogja kitenni. Amíg Riveték megpróbálják helyrehozni az egyre közelgő intergalaktikus kataklizmát, addig Ratchet a Nefarious elnyomása elleni lázadócsoport élén találja magát – nincs mese, ebben a világban sem tűri mindenki meg a despotizmust. Szerencsére a két hős irányítása és eszköztára semmiben sem különbözik, hol egyiket, hol a másikat fogjuk ugyanazokkal a fegyverekkel és képességekkel bolygóról-bolygóra küldeni, hogy ellássuk a gonosz doktor csatlósainak baját és megmentsük az egyre inkább instabillá váló multiverzumot.

A beutazható planéták merőben eltérnek egymástól; megfordulunk majd kopár bányásztelepeken, sűrű dzsungelekben, de nem egyszer fogunk futurisztikus, neonfény-áztatta nagyvárosokban vagy éppen a sötét űrben barangolni. A változatos környezettől függetlenül, aki játszott az előző részekkel, azoknak a játékmenet alapjai nem sok meglepetést fognak tartogatni. Az adott céljainkat általában platformer részekkel, majd egy nagyadag lövöldözéssel fogjuk elérni, amit az Insomniac feldobott néhány repülős, csizmarakétás vagy éppen csöveken csúszkálós szekvenciákkal. A Rift Apart sava-borsát viszont egyértelműen a dimenziókon keresztüli ugrálások jelentik. Lesznek olyan esetek, amikor a legnagyobb boss harcok közepette fogunk két-három világon át ugrálni, máskor taktikai érzékünkre hagyatkozva rövidebb teleportálásokra is használhatjuk a kisebb dimenziókapukat, vagy a szilánkok felszakításával akár rejtett pályákra utazhatunk. Az így megjelenő átjárók túloldalán rendszerint rejtett kincseket, gyűjtögetni valókat, illetve a fegyverzetünk fejlesztéséhez szükséges kristályokat fogunk találni, szóval érdemes a lehető legtöbbet teljesíteni. Legyen szó felfedezésről, platformer részekről vagy a lövöldözésről, garantált, hogy egy percet sem fogunk unatkozni a végigjátszás során.

A Pókember-játékok atyjától nem csoda, hogy a Rift Apart játékmenete igazi következő generációs élményt kínál. A filmszerű átvezetőktől kezdve a precíz, mégis egyszerű harcrendszer mindig magas fordulatszámon pörög. Ezáltal a lövés, az ugrálás, a dash, a mordályok közötti gyors váltás és a közelharc egyvelege egy nagyszerű shootert eredményez – mindezt pedig tetézi az a 16 fegyver, amit a Rift Apart felvonultat. A sorozat szokásához híven a készítők előrukkoltak jó pár eszement darabbal; a Végrehajtó névre hallgató puska, a Negatronütköztető, a fúrófejes kutyarakétavető, vagy Dr. Fungi a morcos gomba, aki letelepített ágyúként automatikusan lő minden ellenfélre. Érezhetően tehát óriásit fejlődött a gunplay az előző eresztések óta és erre az érzetre rátesz még egy lapáttal a DualSense kontroller adta technológia.

A haptikus visszacsatolást ugyanis maximumra járatták a készítők. Míg Returnal gyönyörűen bemutatta mire képes a Sony rezgőmotorral ellátott irányítója egy komolyabb gárda kezében, addig az Insomniac sikeresen túllicitálta az év egyik legnagyobb meglepetését. Legyen szó homokos talajról, esetleg fémmel borított szakaszokról, rá sem kell néznünk a képernyőre és tudni fogjuk, hogy éppen min lépkedünk. Aztán itt vannak az adaptív ravaszok, amik minden fegyvertípusnál eltérő ellenállással bírnak, ezáltal máshogyan rezegnek, vagy éppen rúgnak vissza. Ehhez kapcsolódik, hogy a legtöbb mordály alternatív tüzelési móddal rendelkezik, például a pisztoly estében, ha csak félig húzzuk be a kart, akkor egyesével, míg teljesen behúzva már automata tüzelési móddal oszthatjuk az ellent. Minél többet használunk egy muskétát, annál gyorsabban fejlődhet a maximális ötödik szintre, hogy új tulajdonságaival még intenzívebb tűzharcokat vívhassunk.

Ha pedig technológia, akkor meg kell említeni, hogy nem PR fogás volt, amikor a Sony arról beszélt, hogy a PlayStation 5-be épített SSD tényleg új távlatokat nyit a fejlesztők számára. Konkrétan nincs töltési idő, de a leghevesebb csaták közben is úgy váltakoznak a helyszínek, dimenziók, hogy közben ezeket a pályarészeket ténylegesen betölti a szoftver. Látványvilág tekintetében ráadásul egészen eszméletlen grafika fogad minket! Legyen szó a karakterek kidolgozottságáról, a helyszínek részletgazdag prezentációjáról, sokszínű ábrázolásáról, a sugárkövetés adta tükröződéseiről -, technikai tekintetben egészen egyszerűen tökéletes munkát végeztek a kaliforniai srácok. A konzol performance/ray-tracing módban ráadásul megingathatatlanul tartja a 60-as képfrissítést – igaz, ebben az esetben búcsút kell mondanunk a 4K felbontásnak. Természetesen nem kötelező előnyben részesíteni a magasabb képfrissítést, hiszen bármikor visszaválthatunk Fidelity (4K/30 fps) módba, mindez csak rajtunk múlik. Hab a tortán, hogy exkluzív címként a Sony Magyarország jóvoltából magyar felirattal élvezhetjük a lombax-kalandot, a fordítókat pedig óriási elismerés illeti, hiszen egy igazán minőségi munkát tettek le az asztalra! 

Egyetlen negatívumként csupán a játékidőt tudnám felhozni, ugyanis közepes nehézségi fokozaton, kényelmesen haladva körülbelül 15-20 óra alatt teljesíthető az első végigjátszás. Félreértés ne essék, a Ratchet & Clank mindvégig lenyűgöző minőséget produkál, de a Sony új árszabása miatt nem mindenek lesz kielégítő ez az ár-érték arány. Tudta jól a stúdió, hogy legalább a játék szavatosságát fent kell tartaniuk, így a Rift Apart első teljesítése után megnyíló New Game+ opcióval minden eddig felvett cuccainkkal és fejlesztéseinkkel eshetünk újra az interdimenzionális túrának. Itt nehezebb fokozat miatt járó nagyobb szorzókkal könnyebben feltuningolhatjuk az összes fegyverünket, felfejleszthetjük a lombaxokat (minden szintlépés plusz 10 életerőpontot jelent) és persze felkutathatjuk az első etapban elmaradt gyűjtögetnivaló aranycsavarokat, kozmetikai tárgyakat, a számos bónusz beállításokkal egyetemben.

Összességében a Ratchet & Clank: Rift Apart játékélményben, prezentációjában és kreatívitásában jelenleg a legjobb akció-platformer a piacon. Nem lesz egyszerű megugrania a hasonló műfajban készülő játékoknak ezt a mércét, hiszen érződik: az Insomniac Games szívvel-lélekkel alkotta meg a nagysikerű szériájuknak legújabb fejezetét. Tele humorral, ötlettel, szerethető karakterrel és rengeteg emlékezetes jelenettel, ezt kínálja Rift Apart, ami a sztori rövidségét és egyszerűségét leszámítva gyakorlatilag tökéletes alkotás lett. Mindennek tetejében a stúdió példaértékűen viselkedik a munkavállalóival szemben: nem vaskos túlórák árán hozták el nekünk ezt a minőséget, miközben pontosan tudják, hogy mi kell a zsáner kedvelőinek. Már csak azon a közel harmincezer forintos árcédulán kellene dolgoznia a japán kiadónak és akkor tényleg tökéletes lenne a boldogságunk.

A játék megvásárlásához kattints ide!

A Ratchet & Clank: Rift Apart június 11-én, kizárólag PlayStation 5-re jelent meg.