Három dolog biztos ebben az életben: a halál, az adók, és az, hogy az ember odabent, a négy fal között tévézik, kint, a szabadban pedig minden mást csinál, amit az emberek a szabadban csinálni szoktak, de tévézni biztosan nem tévézik.
Nos, kedves olvasóink, az utóbbi alapigazsággal ezennel kénytelenek vagyunk leszámolni. Tavaly óta kapható ugyanis a Samsung megjegyezhetetlen kódnév helyett egyszerűen csak The Terrace tévének keresztelt tévéje, amely pontosan azt tudja, amit a neve sugall: a minőségi (magyarul: high-end) tévézés élményét kiviszi a kertbe. A termék létjogosultságát többen kétségbe vonták ugyan, de igenis létező igényt elégít ki a gyártó terméke, most pedig, a foci Eb közepén nem is lehetne aktuálisabb őt ajánlani.
Bármilyen borzongató is a gondolat, hogy egy többszázezres tévét egyszerűen kivigyünk a kertbe, kitéve őt az ott tomboló elemeknek a tűző naptól a hajnali harmaton és a hirtelen záporokon át a drukkolás hevében fröccsenő sörig, a The Terrace tévével egész nyugodtan megtehetjük. Azt persze tudjuk jól, hogy az, ha egy tévé víz- és időjárásálló, édeskevés ahhoz, hogy élvezni is lehessen a szabadban, ehhez a gyártó összes tudására és trükkjére szükség lesz, és a siker még így sem garantált. Hogy a Samsungnak összejött-e a technológiai bravúr? Utánajártunk.
Brutál megjelenés
Az alcím nem nyelvi pongyolaság; arról van szó, hogy egészen konkrétan a brutalizmus nevű építészeti és képzőművészeti irányzat ugrott be elsőre, amikor megláttuk a készüléket. Bár ez nem túl hízelgő asszociáció – az embereknek erről a szóról általában a lehangoló, téglatest-jellegű betonépületek ugranak be –, mi mégis bóknak szánjuk. A Terrace tévé ugyanis pofonegyszerű, tekintélyt parancsoló, és úgy vaskos, hogy közben mégis elegáns tud maradni. A dísztelen, mai szemmel vastag (két centis), mégis indokolt keret több, mint hat centis mélységgel párosul, a hátlap homogén, sima, a bemeneteket, portokat egy vízálló panel mögött találjuk. A tévé hátoldalát csupán a 200×200-as Vesa-konzoloknak előkészített furatok törik meg; a gyártó sajnos konzolt nem mellékel. Ahogy (ez nagyon fontos!) talpat sem: ezt a tévét bizony falra kell szerelni, nincs mese.
A Terrace tehát egy igazi szörnyeteg – még mindig a szó jó értelmében. Főleg, ha nem az 55, hanem a 65, vagy még inkább a 75 collos modellt választjuk – egy nagyobb társaságnak bizony kelleni fog az átmérő. Műanyag elemet elvétve találunk, az egész tévé fémből van, ránézésre és tapintásra is a legstrapabíróbb készülék, amit valaha láttunk. A lényeg, hogy sem a hőségtől, sem a fagytól nem kell félteni, és bár hivatalosan vízálló, szakadó esőben ne hagyjuk, ahogy medencébe se dobjuk, bármilyen vad is az a kerti parti.
A Napra lehet nézni…
…és a Terrace-re is, annyira, hogy ha egyszer ránézünk, le sem akarjuk majd venni a szemünket. A tévé képminősége ugyanis pont olyan, mint a megjelenése: rendkívül meggyőző. A VA technológia az IPS-nél sokkal mélyebb feketéket, tehát nagyobb kontrasztot jelent: ez 6500:1, ha a helyi fényerő-szabályozást (local dimming) bekapcsoljuk, az érték majdnem 8000:1 lesz. Ez persze önmagában nem sokat érne megfelelő fényerő nélkül, de a Terrace ebben is jeleskedik: SDR tartalmaknál 1600 és 1800 nit közötti a maximális fényerő, ez azonban némi trükközéssel (dinamikus üzemmód, kontrasztnövelés bekapcsolása) 2000 fölé is tornászható, igaz, ez már a színhelyesség rovására megy.
HDR-ben még világosabb a készülék, 1800-1900 nites maximális fényerőig is elmegy, azaz csak a direkt, szemből érkező napfény lehet kissé zavaró, minden más körülmények között megállja a helyét. Támogatja a HDR10, HDR10+ és HLG formátumokat, de a Dolby Visiont nem. A kijelző esetleges gyengeségei (a helyi világítási zónák körüli glória, az átlagos szürke uniformitás) kizárólag beltérben, sötét szobában nézve lehetnek egy kicsit zavaróak, de ezt már megszoktuk a hasonló technológiával készült (értsd: nem OLED) tévék esetén, a Terrace-nak tehát a lakásban sincs szégyellnivalója.
Az egyetlen határozott hiányossága a betekintési szög: sajnos a VA panelek ebben gyengébbek, mint az IPS megjelenítővel felszerelt tévék, így a szélen ülő barátaink egy kicsit fakóbb, alacsonyabb kontrasztú Eb-döntőt nézhetnek majd, mint azok, akik középről nézik. Jó hír viszont, hogy a tévé nagyon jól kezeli a külső fények miatti becsillanást, tükröződést. A panel kalibrálás nélkül is színhelyes, a 4K-s felbontás pedig az alacsonyabb részletességű jelet is élessé, amennyire csak lehet, részletgazdaggá teszi, hála a Samsung felskálázási technológiájának.
FIFA: pipa
Minket is meglepett, mennyire szépen (bocsánat a képzavarért) muzsikál a Terrace gamint tévéként. A késleltetés minimális, a képfrissítés pedig 4K mellett is 120 Hz, azaz képes lépést tartani a bikaerős pc-kkel és a legújabb konzolokkal. Igaz, a változó képfrissítést (mint a G Sync vagy FreeSync) nem támogatja. Azaz, ha két meccs között, FIFA 21-gyel ütnénk el az időt, fel sem kell állnunk a Terrace elől. Szerencsére a tévé a mozgást is nagyon jól kezeli, a mosódás, a motion blur minimális. A tökéletes élesség kedvéért még black frame insertion (BFI) technológiát is bevethetünk, ekkor a tévé minden megjelenített képkocka után beilleszt egy teljesen feketét, azaz képes teljesen eltüntetni a mosódást. Igaz, ez természetesen fényerő-veszteséggel jár.
Egyebek
A hangminőség korrekt: meccsnézéshez nem lesz szükségünk külső hangforrásra, de egy tisztességes bulit már nem visz el a hátán. Ez talán nem is elvárható egy tévétől. (Ez esetben csak ajánlani tudjuk a kifejezetten ehhez a készülékhez piacra dobott kültéri hangprojektort.) A Tizen operációs rendszer nem véletlenül közönségkedvenc: egyszerű, kézreálló, magától értetődő. A távirányító szintén hozza a Samsungtól megszokott minőséget: kevés gomb, sok funkció, intuitív design. Ráadásul ez is vízálló.
A The Terrace nem csak praktikus és hiánypótló, hanem ékes bizonyítéka annak, milyen messzre jutott az elmúlt tíz-húsz évben az okostévék piaca. Csodás design, meggyőző funkciók, és a tény, hogy kompromisszumok nélkül élvezhető a kertben is, önmagában lenyűgöző. A Media Marktban jelenleg a 65 collos változat kapható a tévé kategóriájának és tudásának megfelelő áron; nem olcsó, tudjuk jól, de ha azt vesszük, hogy sok-sok évig szolgál majd minket ez a szó szerint elnyűhetetlen tévé, máris nem olyan sok ez a hétszámjegyű összeg.
