A szeméttel megrakott sziget és a magukra maradt kutyák láttán az embernek azonnal elszorul a szíve. Főleg, ha valaha volt már élménye ezekkel a négylábúakkal, akik feltétel nélkül imádják az embert. Nincs azonban idő a szánakozásra, a zseniális kutya karakterek és a mindig csak finoman adagolt anderson-i humor ugyanis azonnal átlendít minket a megoldást kereső szövetséges oldalára.
Miközben az ember az animációs kalandfilmet nézi, időnként felötlik benne, mégis hogy a fenébe lehet az, hogy a bábok szőre teljesen valósághűen lebeg a szélben, mimikájuk pedig tökéletesen hozza a kutyás jellemzőket? Egyszerűen elképesztő belegondolni, hogy élettelen és mozgásra képtelen figurák érzelmekkel teli párbeszédeinek és akcióinak lehetünk tanúi. A filmben lezajlott sumo harci jelenet kapcsán pedig már-már csalást kiáltottunk. Miközben egyszerűen csak arról volt szó, hogy egy egyébként végtelenül puritán technikát, a slow-motion-t az alkotók a tökéletesség szintjére emelték.
Érdekes élmény volt egyébként, hogy a szinte telt házas vetítésen a nézők között nem volt gyerek (a film besorolása egyébként 12 karikás). Ellenben két kutya is ült a nézőtéren. Hát mi másra vinnénk el a blökit, mint egy róla szóló filmre! A végefőcím után pedig haza fele és azóta is rendszeresen felcsendül otthon a moziban többször megszólaló bagoly huhogás, valamint előszeretettel mondjuk egymásnak odahaza, hogy “biszkitó!”. Ahogy azt japános kiejtéssel a jutalomfalatra mondta Atari, a film kétlábú főhőse.
A történet a nagyon helyes karaktereken és az izgalmas akción felül kellemes morális mondanivalókkal kapcsolatban is kicsit megmozgatja a lelket. Egyrészt a “gazdis” és a kóbor kutyák közötti különbség, az engedelmesség, a kirekesztettség és persze a valakihez való tartozni vágyáson túl az ember és kutya közötti különös, semmihez sem hasonlítható kapcsolat, a hűség és elengedés témája is felmerül. Miközben az alkotók egy kis romantikát is beleszőttek a történetbe a két- és négylábúak számára is.
Kisiskolás kortól szinte kötelezően ajánlott élmény, amely a szórakozáson és a magas művészi kivitelezés megismerésén kívül etikai kérdésekben is talán kissé érzékenyebbé teszi a nézőt. Miközben nem rágja szájba a mondanivalót. Hogy ki fogja jobban szeretni a filmet, felnőtt vagy gyerek, majd kiderül. Mindenesetre a felirat miatt érdemes erre már rutinosan ráállt nézőként menni. Az eredeti szinkronhangokat amúgy sem pótolhatja semmi. A parádés színész névsorból csak párat kiemelve az alábbi sztárokat kapjuk: Bryan Cranston, Edward Norton, Bill Murray, Jeff Goldblum, Scarlett Johansson, Tilda Swinton és Frances McDormand.
A Kutyák szigete tehát már a magyar mozikban! Forgalmazó: Fórum Hungary
Wes Anderson újabb nagy dobása: Kutyák szigete (erősen javallott) ajánló!
Ahogy korábbi cikkünkből kiderül, az amerikai számrazású forgatókönyvíró, rendező és producer egyszerűen zseni. Legutolsó, május 3-án frissen, itthon is bemutatott filmje pedig ismét fantasztikus! Kiváló kikapcsolódás gyerekkel, vagy anélkül, 101 percben. Spoiler mentes ajánló, nem csak kutya mániásoknak!
A Wes Anderson életutat kicsit körbejáró anyag után most egyetlen filmre koncentrálunk. A nemrég moziban látott Kutyák szigete ugyanis annyira jó, hogy kár lenne kihagyni a népszerűsítését. Márpedig attól tartunk, sok magyar filmrajongó számára még mindig ismeretlen az amerikai, Oscar-díjas alkotó munkássága és különös stílusa.
Kutyás téma ide, gyerek főhős oda, az animációs szuper-mozi sem a könnyedén fogyasztható Disney mesék, sem a felnőtt(es) humorral operáló Pixar vagy Dreamworks rajzfilmekre nem hasonlít. De Tim Burton fekete, groteszk, mégis szerethető világához sem húz. Még akkor sem, ha az eddigi filmjeihez képest Anderson ezúttal sötétebb színeket és egy kissé nyomasztó témát választott.
A semmihez sem fogható, mégis ismerős hangulat és látvány ezúttal Japánba repít minket, ahol a korrupt Kobajasi polgármester rendelete értelmében Megaszaki összes kutyáját egy széles kiterjedésű, hulladéklerakóként használt szigetre száműzik. Még talán a “macskás” nézők számára is egyértelmű, a gettósítás mögött csupán egy személyes ügy áll, a végrehajtással azonban a médiában terjesztett álhírekkel és félelem keltéssel együtt könnyedén elboldogul a kissé diktatórikus vezető. Hogy a történet még érdekesebb legyen, az egyetlen, korábbi, egyébként testőri védelemre kijelölt kutyája után eredő kisfiú az említett Kobajasi hozzátartozója. Hiába, minden családban, még a diktátoroknál is mindig akad egy liberális “fekete bárány”.
A szeméttel megrakott sziget és a magukra maradt kutyák láttán az embernek azonnal elszorul a szíve. Főleg, ha valaha volt már élménye ezekkel a négylábúakkal, akik feltétel nélkül imádják az embert. Nincs azonban idő a szánakozásra, a zseniális kutya karakterek és a mindig csak finoman adagolt anderson-i humor ugyanis azonnal átlendít minket a megoldást kereső szövetséges oldalára.
Miközben az ember az animációs kalandfilmet nézi, időnként felötlik benne, mégis hogy a fenébe lehet az, hogy a bábok szőre teljesen valósághűen lebeg a szélben, mimikájuk pedig tökéletesen hozza a kutyás jellemzőket? Egyszerűen elképesztő belegondolni, hogy élettelen és mozgásra képtelen figurák érzelmekkel teli párbeszédeinek és akcióinak lehetünk tanúi. A filmben lezajlott sumo harci jelenet kapcsán pedig már-már csalást kiáltottunk. Miközben egyszerűen csak arról volt szó, hogy egy egyébként végtelenül puritán technikát, a slow-motion-t az alkotók a tökéletesség szintjére emelték.
Érdekes élmény volt egyébként, hogy a szinte telt házas vetítésen a nézők között nem volt gyerek (a film besorolása egyébként 12 karikás). Ellenben két kutya is ült a nézőtéren. Hát mi másra vinnénk el a blökit, mint egy róla szóló filmre! A végefőcím után pedig haza fele és azóta is rendszeresen felcsendül otthon a moziban többször megszólaló bagoly huhogás, valamint előszeretettel mondjuk egymásnak odahaza, hogy “biszkitó!”. Ahogy azt japános kiejtéssel a jutalomfalatra mondta Atari, a film kétlábú főhőse.
A történet a nagyon helyes karaktereken és az izgalmas akción felül kellemes morális mondanivalókkal kapcsolatban is kicsit megmozgatja a lelket. Egyrészt a “gazdis” és a kóbor kutyák közötti különbség, az engedelmesség, a kirekesztettség és persze a valakihez való tartozni vágyáson túl az ember és kutya közötti különös, semmihez sem hasonlítható kapcsolat, a hűség és elengedés témája is felmerül. Miközben az alkotók egy kis romantikát is beleszőttek a történetbe a két- és négylábúak számára is.
Kisiskolás kortól szinte kötelezően ajánlott élmény, amely a szórakozáson és a magas művészi kivitelezés megismerésén kívül etikai kérdésekben is talán kissé érzékenyebbé teszi a nézőt. Miközben nem rágja szájba a mondanivalót. Hogy ki fogja jobban szeretni a filmet, felnőtt vagy gyerek, majd kiderül. Mindenesetre a felirat miatt érdemes erre már rutinosan ráállt nézőként menni. Az eredeti szinkronhangokat amúgy sem pótolhatja semmi. A parádés színész névsorból csak párat kiemelve az alábbi sztárokat kapjuk: Bryan Cranston, Edward Norton, Bill Murray, Jeff Goldblum, Scarlett Johansson, Tilda Swinton és Frances McDormand.
A Kutyák szigete tehát már a magyar mozikban! Forgalmazó: Fórum Hungary
A szeméttel megrakott sziget és a magukra maradt kutyák láttán az embernek azonnal elszorul a szíve. Főleg, ha valaha volt már élménye ezekkel a négylábúakkal, akik feltétel nélkül imádják az embert. Nincs azonban idő a szánakozásra, a zseniális kutya karakterek és a mindig csak finoman adagolt anderson-i humor ugyanis azonnal átlendít minket a megoldást kereső szövetséges oldalára.
Miközben az ember az animációs kalandfilmet nézi, időnként felötlik benne, mégis hogy a fenébe lehet az, hogy a bábok szőre teljesen valósághűen lebeg a szélben, mimikájuk pedig tökéletesen hozza a kutyás jellemzőket? Egyszerűen elképesztő belegondolni, hogy élettelen és mozgásra képtelen figurák érzelmekkel teli párbeszédeinek és akcióinak lehetünk tanúi. A filmben lezajlott sumo harci jelenet kapcsán pedig már-már csalást kiáltottunk. Miközben egyszerűen csak arról volt szó, hogy egy egyébként végtelenül puritán technikát, a slow-motion-t az alkotók a tökéletesség szintjére emelték.
Érdekes élmény volt egyébként, hogy a szinte telt házas vetítésen a nézők között nem volt gyerek (a film besorolása egyébként 12 karikás). Ellenben két kutya is ült a nézőtéren. Hát mi másra vinnénk el a blökit, mint egy róla szóló filmre! A végefőcím után pedig haza fele és azóta is rendszeresen felcsendül otthon a moziban többször megszólaló bagoly huhogás, valamint előszeretettel mondjuk egymásnak odahaza, hogy “biszkitó!”. Ahogy azt japános kiejtéssel a jutalomfalatra mondta Atari, a film kétlábú főhőse.
A történet a nagyon helyes karaktereken és az izgalmas akción felül kellemes morális mondanivalókkal kapcsolatban is kicsit megmozgatja a lelket. Egyrészt a “gazdis” és a kóbor kutyák közötti különbség, az engedelmesség, a kirekesztettség és persze a valakihez való tartozni vágyáson túl az ember és kutya közötti különös, semmihez sem hasonlítható kapcsolat, a hűség és elengedés témája is felmerül. Miközben az alkotók egy kis romantikát is beleszőttek a történetbe a két- és négylábúak számára is.
Kisiskolás kortól szinte kötelezően ajánlott élmény, amely a szórakozáson és a magas művészi kivitelezés megismerésén kívül etikai kérdésekben is talán kissé érzékenyebbé teszi a nézőt. Miközben nem rágja szájba a mondanivalót. Hogy ki fogja jobban szeretni a filmet, felnőtt vagy gyerek, majd kiderül. Mindenesetre a felirat miatt érdemes erre már rutinosan ráállt nézőként menni. Az eredeti szinkronhangokat amúgy sem pótolhatja semmi. A parádés színész névsorból csak párat kiemelve az alábbi sztárokat kapjuk: Bryan Cranston, Edward Norton, Bill Murray, Jeff Goldblum, Scarlett Johansson, Tilda Swinton és Frances McDormand.
A Kutyák szigete tehát már a magyar mozikban! Forgalmazó: Fórum Hungary
