Hatszor olyan magas, mint a Burdzs Kalifa, mégsem látványosság. Mi az? Az elektromos hulladékunk!

1000 tonna elektronikai és elektromos hulladékot adott le a lakosság 2017-ben a MediaMarkt üzleteiben. A szakszerű feldolgozásnak köszönhetően több száz tonna nyersanyag, főleg fém, alumínium, üveg és réz vált újrahasznosíthatóvá. Az újrahasznosítás nem nagy üzlet, de egy kicsit még a készüléktulajdonosok is jól járnak: törvény írja elő, hogy új műszaki eszköz vásárlásakor a leadott régi készülék után mennyi kedvezmény jár a vevőnek.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon évente több mint 50-55 ezer tonna elektromos és elektronikus hulladék keletkezik évente. Hazánk ezzel a fejenként 5 kilogrammos mennyiséggel a legkevésbé szennyezők között van az uniós országok között. Ez nagyjából annyi, mint általában a visegrádi országokban, melyek közül csak Csehország emelkedik ki a maga 6,8 kilogrammjával. A lakossághoz kerülő elektronikai cikkek java részét műszaki kiskereskedelmi áruházak értékesítik Magyarországon, évente 5-10 százalékkal többet adnak el. Ez magával hozza a hulladékmennyiség növekedését is.


 

A kidobott elektronikai hulladék az égig érne: a Burdzs Kalifát is túlnőtte a mosógép roncsok halma

Magyarországon törvény írja elő, hogy a háztartásokban fölöslegessé vált gépeket át kell venniük a műszaki kiskereskedelem szereplőinek is. A legnagyobb forgalmú műszaki kiskereskedelmi áruház, a MediaMarktnál 2014 óta évente átlagosan 20-30 százalékkal növekszik, és tavaly már elérte a 970 tonnát az áruházaikban leadott műszaki eredetű hulladék mennyisége.

Hűtők és egyéb háztartási nagygépek adják ennek a 70 százalékát, míg a televíziók aránya mindössze 17%. Csak szemléltetésként a mennyiségre: ha csak a háztartási nagygépeket – melyek jellemzően mosógépek és mosogatógépek – egymás tetejére raknánk, az így létrejött 5 km magas torony éppen hatszor magasabb lenne, mint a Burdzs Kalifa, a világ jelenlegi legmagasabb épülete.

500 tonna újrahasznosítható vas évente csak a MediaMarktól

A MediaMarktnál letehetők a használtatlan készülékek, akkor is, ha nem ott vásárolta a tulajdonos, de a termékkategória megtalálható az áruház kínálatában, hívta fel a figyelmet Bíró Péter, a vállalat szolgáltatási és környezetvédelmi termékmenedzsere. Ezeket igény esetén ingyen el is viszik azokból a lakásokból, ahova egy új készülék kiszállítását rendelte meg a vásárló. A teljes átvett mennyiséget aztán egy erre szakosodott partnerüknek adják át, feldolgozásra. A feldolgozás célja a környezetre veszélyes összetevők eltávolítása, és a hasznosítható anyagok kinyerése. Tihanyi Ervin, az Inter-Metal elektronikai hulladék üzletág vezetője elmondta, közel 500 tonna vasat nyertek ki tavaly az áruházlánctól érkező ehulladékokból. De az üveg és alumínium mennyisége sem elhanyagolható. Ennyi frissen kitermelt nyersanyagot tudtak kiváltani a termelésben csak a MediaMarkttól érkező roncsok feldolgozásával.

Jogi háttér

A hulladéktörvény szerint a magánszemélyeknek megfelelő gyűjtő-, átvevőhelyeken kell leadniuk az elektronikai hulladékot. Olyan helyeken – jellemzően kereskedésekben – ahol ezeket forgalomba hozzák, vagy a helyi önkormányzati fenntartású, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. által koordinált hulladékudvarokban. Előbbi helyeken a leadottal azonos funkciójú készülék vásárlása esetén kis összegű vásárlási utalványt vagy kedvezményt is kell adnia a kereskedőnek.

Egy uniós irányelv minden tagországban a forgalomba hozott készülékek 45%-ban határozta meg, ám 2019-re az előre irányzott minimum már 65% lesz. Ennyit kellene Magyarországnak is visszagyűjtenie a lakosságtól, és megfelelő módon újrahasznosítania, illetve megsemmisítenie.

A környezetünkre az energiafelhasználás mellett legalább akkora hatással van a hulladékok keletkezése. Az elektromos és elektronikus berendezések, például számítógépek, tévékészülékek, hűtőszekrények és mobiltelefonokból egyre több hulladék keletkezik az EU-ban. 2020-ra ez a mennyiség várhatóan 12 millió tonnára nő.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a 2016-tól alkalmazandó minimális gyűjtési arányt 45 %-ban határozza meg, amely a tárgyévet megelőző három évben az adott tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos tömegéhez viszonyított százalékos arány. Második lépésként 2019-től az évente elérendő minimális gyűjtési arány 65 % kellene hogy legyen, vagy az elektromos és elektronikus berendezések ezen tagállam területén keletkezett hulladékainak 85 %-a.

Kapcsolódó anyagunk: 

GYÖNGÉDNEK LENNI: MENŐ! FŐLEG A FÖLDDEL!

Katt a pozitív tartalomért!