Hatalmasat robbant a légtisztítók piaca: aki még nem jött rá, hogy sokkal egészségesebb, biztonságosabb és élhetőbb az otthon egy jól kiválasztott készülékkel, azt a koronavírus-járvány kíméletlenül ráébresztette, hogy igenis szükség van rá – a minőségi modellek ugyanis képesek kiszűrni a vírusrészecskéket is, minden mással együtt. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy érthető és áttekinthető tanácsokat adjunk mindenkinek, aki beszerezne egyet, hogy pontosan kalkulálhass, mire van szükséged, és felkészülten érkezz az áruházba, vagy akár online is magabiztosan rendelhess.

A városok levegője egyre szennyezettebb, az immunrendszerünk egyre kevésbé tud lépést tartani: ma már alig találunk bárkit az ismerőseink közt, aki nem allergiás semmire, illetve az asztma és a hozzá hasonló krónikus légzőszervi elváltozások is lassan népbetegségszámba mennek. Sajnos rég nem elég, ha egyszerűen becsukjuk a nyílászárókat, vagy kora reggel és késő este szellőztetünk: a zárt tér levegője így is mindig sokkal szennyezettebb lesz, mint a kinti. A Philips – amely cég légtisztítókat is gyárt – kutatása például a következőket állapította meg:

Mit is tartalmaz a levegő?

  • a beltéri levegőben egyes légszennyezők akár 30-szor magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint kültéren,
  • egy fél kiskanálnyi házi por több mint 1 000 atkát és 250 allergént tartalmaz,
  • az atkák és egyéb biológiai allergének, mint pl. a gombaspórák, növényi pollenszemek veszélyeztetik egészségét,
  • az allergiára való hajlam az egész világon növekszik, Magyarországon az allergiások 30-40%-a túlérzékeny a háziporatka allergénjére.

Miért fontos a szűrőtechnológia?

Az egyik legfontosabb szempont egy légtisztító kiválasztásánál a szűrőtechnológia: ahhoz, hogy a levegőben rejtőző baktériumokat és vírusokat sikeresen el tudja távolítani, kettős szűrővel, vagy más típusú részecskeszűrővel kell rendelkeznie – ezeknek egy típusa a HEPA szűrő. Mi az utóbbival felszerelt készülékeket ajánljuk. Elmondjuk, miért.

Nem minden HEPA-szűrő egyforma

A HEPA-szűrő kifejezéssel a vásárlók főleg a porszívók kapcsán találkoznak, illetve kisebb részben akkor kerül elő, ha a légtisztítókról van szó. Azért kisebb részben, mert bár mindkét eszköznek nagyon fontos része a szűrő, porszívó minden háztartásban van, a légtisztítók pedig csak most kezdenek elterjedni.

Sokan azt hiszik, minden HEPA-szűrő ugyanolyan, ám erről szó sincs: ez a megjelölés önmagában garancia ugyanis egy bizonyos szintű minőségre, de nem biztos, hogy ezzel meg kell elégednünk. A HEPA egyszerűen annyit jelent, high-efficiency particulate air, azaz a levegő magas hatásfokú részecskeszűrése. Eleve a megnevezés körül van némi zavar, hiszen meg kell különböztetnünk az amerikai szabályozást, amely szerint csak az a szűrő kaphatja meg a HEPA megjelölést, amely a 0,3 mikronos (um, vagy mikrométer megjelöléssel is használják) részecskék 99,97 százalékát kiszűrik (hogy ez mit jelent, arra mindjárt visszatérünk), az európai HEPA „csak” 85 százalékot ír elő. A Magyarországon forgalmazott légtisztítókat azonban az amerikai szabály szerint hozzák forgalomba, hacsak nem tüntetnek fel mást a dobozon. Hogy még bonyolultabb legyen, a gyártók, forgalmazók trükköznek a „HEPA-type”, azaz HEPA-szerű megjelöléssel is: ez az égvilágon semmit nem jelent, csak azt, hogy a termékben valamilyen szűrő van, amely vagy megfelel a szabványnak, csak nem teszteltették, vagy köszönőviszonyban sincs vele.

A 2 legfontosabb szempont választáskor

A legegyszerűbb talán az – és a tudatos vásárló lelkét is ez nyugtatja meg leginkább – ha a betűszó ismeretén túl tisztában vagyunk a fő módszerekkel és a szűrés hatékonyságának fokozataival: így biztosan ki tudjuk választani, mire van szükségünk, és boldogulunk online rendelésnél is.

A légtisztítók esetében két fontos szempontra kell figyelni: a teljesítményre, azaz arra, hogy mennyi levegőt képes átengedni magán adott idő alatt, és a szűrés minőségére, azaz, hogy melyik a legkisebb részecske, amit még nem enged át. Az előbbi azért fontos, mert ez alapján tudjuk eldönteni, hatékonyan szűri-e majd a készülék azon helyiség levegőjét, ahova szánjuk (vagy a másik oldalról: hogy ne vegyünk fölöslegesen nagy gépet egy kisebb szobába), az utóbbi pedig azt mutatja, mire jó a készülék. Van, ami „csak” a port és az atkákat szűri, van, ami szagokat, és van, ami a legapróbb vírusokat is eltávolítja a levegőből.

De mi van a levegőben, amit szűrni kell?

  • Nanoméretű részecskék: PM2,5 (2,5 mikrométer nagyságú részecskék), por, az autók által kibocsátott káros anyagok (a kibocsátás nincs ott, legfeljebb kibocsátott káros anyagok) stb.
  • Allergének: pl. állatszőr, pollen, poratka
  • Vírusok: jellemzően 0,003-0,1 mikrométer közötti méretűek
  • Baktériumok
  • Ultrafinom részecskék: pl. pollenek, poratka, vírusok, baktériumok, állati allergének, cigarettafüst, gáznemű szennyeződések

Utóbbiak a tüdőből akár a véráramba is képesek továbbjutni, így nemcsak a tüdőre nézve vannak káros hatással, hanem más szervekre is.

A szűrők – ezek a jellegeztes, papírszerű tapintású, általában barázdált belső felületek – nem úgy működnek, hogy minél sűrűbb az anyaguk, annál több részecskét kiszűrnek. A jó minőségű, hatékony szűrőben a mérnökök ügyesen kombinálják az anyag tulajdonságait, hogy a nagyobb részecskéket elzárja, a közepes méretűeket feltartóztassa, a legkisebbeket pedig diffúziós hatással szórja szét, hogy a lehető legtöbb nemkívánatos elem akadjon fent a rostjai között.

0,3 mikront vagy 0,003 mikront szűrünk? Nem mindegy!

A Philips légtisztítói például többlépcsős szűrőrendszert használnak: az előszűrő a nagyobb porszemcséket, állati szőröket különíti el, az aktív szénszűrő az illékony szerves vegyületeket, kellemetlen szagokat szűri, a NanoProtect fantázianevű HEPA-szűrő pedig az ultrafinom, azaz a vírusoknál is kisebb részecskékért felel. A gyártó készülékei akár a 0,003 mikronos részecskék nagy részét is szűrik, azaz a HEPA-szabvány minimumához képest százszoros hatékonysággal dolgoznak. Ez azért fontos, mert a koronavírus levegőben terjedő részecskéi 0,1 és 0,5 mikron közöttiek, tehát egy részüket bizony átengedik a HEPA-minősítésű szűrők is, de a Philips gépei azonban nem.

Ez a szemléletes ábra méret szerint listázza, mi mindent képes kiszűrni egy jó minőségű légtisztító:

Fontos a helyiség mérete? Igen!

Természetesen nem a szűrés minősége az egyetlen, amely alapján légtisztítót választ az ember: legalább ilyen fontos a hatékonyság, azaz az, hogy mekkora helyiséget képes tiszta, friss levegővel ellátni. Hiába a legjobb szűrési technológia, ha a készülék nem birkózik meg a teljes szobával, és a levegő egy részét érintetlenül hagyja. Ez azon múlik, hogy mennyi levegőt enged át adott idő alatt: ennek a ma elterjedt mértékegysége a köbméter per óra, a mérőszám előtt pedig szinte mindig a CADR jelölést találjuk. A CADR (Clean Air Delivery Rate) tehát az egy óra alatt megtisztított levegő maximális mennyiségét mondja meg m3-ben (m3/h).

Hogy akkor mi szükség külön betűszóra, miért nem elég a köbméter per óra? Azért, mert a CADR nem csak a sebességet mutatja, hanem figyelembe veszi a készülék hatékonyságát, amelyet beszoroz a maximális légárammal. Ha például a légáram 500 m3/h, de a szűrő hatékonysága 50%-os, akkor a CADR csak 250m3/h – vagyis óránként csak 250 m3 tiszta levegőt képes kibocsátani a légtisztító. Értelemszerűen minél nagyobb a szoba, annál magasabb CADR szükséges a szoba tisztításához. Illetve minél szennyezettebb a szoba levegője, annál magasabb CADR teljesítményű gép szükséges. A különböző országok számára forgalmazott gépek kedvéért a gyártók figyelembe vehetik az átlagos kültéri szennyezettséget is; nekünk most elég annyi, hogy a légtisztítási technológia és a CADR alapján, és miután kiszámolta, hány köbméteres az adott szoba, bárki eldöntheti, megfelelő-e számára a kinézett gép.